|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-ből MSZP 3.
|
Különösen igaz ez arra a pártra nézve, amely bármennyire új is, viselni kénytelen jogelődje három (sőt négy) évtizedes országlásának súlyos terhét. alc. Kimúlt a szent tehén Éppen a számonkérhetőség teszi különösen fontossá a második pontot, a garanciát. Való igaz ugyanis, hogy egy párt - bármely párt - programja látomás, vízió, szándék-nyilatkozat. Olyan csekk, amelyet vagy sikerül beváltani vagy nem; a program megvalósítása a körülmények szabta lehetőségektől is függ, nem csak a szándékoktól. Ám pontosan ez az: ettől függ, hogy egy pártprogram légvár csupán, vagy tényleges alternatíva, cselekvési lehetőség. Hogy melyiknek bizonyul, azt a közvélemény, a választásokon szavazó állampolgár érzékeli és ítéletet is mond. Egy többpártrendszerű demokráciában - amelyre az MSZP szavát adta - a közvélemény számon kérheti a programot és a tényleges gyakorlatot. A számonkérés másik oldala azonban a párttagság és a vezetés viszonyában rejlik. Egy párt akkor kap sok szavazatot, ha erős és befolyásos, és akkor erős, ha - többek között - sok tagja van. Márpedig akkor lesz sok tagja, ha mindenki úgy érzi: a vezetés az ő akaratát képviseli, van beleszólása abba, ami történik. Tehát: a párton belüli demokrácia és akaratképzés. Az előd-pártot, az MSZMP-t ért számtalan jogos vád közül az egyik az volt, hogy a vezetés nem törődött a párttagok véleményével; azt csinált, amit akart. A szervezeti szabályzatban megjelentek ugyan némely jogok és biztosítékok, ám ez jobbára írott malaszt maradt. A demokratikus centralizmus szent tehene megakadályozta a nyílt vitát, a vélemények ütközését, a párton belüli valós erőviszonyok felmérését. Az volt erősebb, annak lett igaza, aki a párthierarchiában magasabb posztot töltött be. Mostantól ez másként lesz, másként kell lennie. Az új alapszabályban szó sincs semmiféle centralizmusról, semmilyen jelzővel: CSAK DEMOKRÁCIA van. Az MSZP különböző áramlatok önkéntes szövetségén alapuló demokratikus párt lesz. Ha nem, elbukik; leszavazza a közvélemény, az állampolgár és leszavazzák azok is, akiknek pedig tagjai között lenne a helyük. (folyt.)
1989. október 12., csütörtök 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|