|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Kohl kancellár és Klein szóvivő Magyarországról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. október 5. csütörtök (MTI-tud) - Helmut Kohl, az NSZk szövetségi kancellárja állást foglalt az alapvető magyarországi politikai és gazdasági reformok támogatása mellett és üdvözli azokat a mélyreható történelmi változásokat, amelyeket az emberi jogok, a pluralizmus, a jogállamiság és piacgazdaság megalapozása végett Magyarországon bevezettek.
A bonni kormányfőnek ezt a nyilatkozatát Hans Klein szövetségi miniszter, a kabinet szóvivője ismertette magyar újságírókkal a kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalában. Klein idézte Helmut Kohlnak azt az értékelését, hogy a fenti reformfolyamat során Magyarország egyidejűleg külpolitikailag is a nyitás politikáját gyakorolta és jelentékenyen elmélyítette a szomszédaival való együttműködését. - Magyarország - Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter hivatali ideje alatt - tevőleges és egyensúlyozó szerepével az európai stabilitás tényezőjévé vált. Magyarországnak az állampolgárok szabad mozgását szavatoló visszavonhatatlan, a magyar érdekeknek megfelelelő döntése további nagy elismerést és rokonszenvet nyújtott az országnak világszerte. Budapestnek a nemzeti kisebbségek irányában és a humanitárius kérdésekben tanúsított magatartása már huzamosabb ideje iránymutató lehet más országok számára Közép- és Kelet-Európában - jegyezte meg Kohl. - A reformfolyamat általában is megerősítette Magyarország hagyományos szellemi és gazdasági kapcsolatait Nyugat-Európával. Tekintélyes mértékben fokozódott a világgazdasággal való szoros összefonódása, noha a nyugat-európai államokkal és különösképpen az NSZK-val való együttműködésének lehetőségei még távolról sincsenek teljesen kiaknázva. - Továbbra is érvényes, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai államok minél határozottabban visznek keresztül politikai, gazdasági és szocialis reformokat, minél nyitottabbak kifelé, annál nagyobbak az NSZK-val való kooperáció esélyei. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|