|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés a munkásőrség ellen
|
---------------------------- London, 1989. szeptember 29. (BBC, Késő esti hírek) - Ma délután tüntetőakciót rendeztek Budapesten és az ország több részén a munkásőrség felszámolása érdekében. Munkatársunk felhívta Lévai Leventét, a Szabad Demokraták Szövetségének tagját és az akció egyik szervezőjét. Először azt kérdezte meg tőle: hogyan zajlott le a budapesti tüntetés? - A tüntetésen a saját becslésünk szerint 2000-2500 ember vett részt a Munkásőrség Országos Parancsnoksága előtt. Főként a Szabad Demokraták Szövetsének és a Fidesznek a tagjai, valamint szimpatizánsai. Kissebb számban megjelentek a Magyar Október Pártnak a tagjai is. - A lakosság részéről milyen támogatás volt tapasztalható? - Nagymérvű támogatás. Ezt különösen jól demonstrálta az odaérkezésünkkor illetve a távozásunkkor kimutatott szimpátiájuk. V betűt mutogattak a láthatóan szabad demokrata kocsiknak. A szónoklathoz használt hangosított kocsit az úton is végig használtuk, tehát a szabad demokraták követelését beolvastuk a kocsiban menet a Moszkva tér-Déli pályaudvarnál. Ennek is nagy sikere volt. Úgyhogy szerintem a lakosság nagyon erősen támogatja a követeléseinket. - A munkásőrség feloszlatása érdekében indított mozgalom, így a népszavazás kiírását követlő ív terjesztése, vajon hasonló eredménnyel jár-e, mint például a nagymarosi vízlépcső ügyében kezdett mozgalom? (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tüntetés a munkásőrség ellen - 19/1. folyt.
|
- Igen. Mi reméljük. Azt rögtön el is tudnám mondani, hogy már megkezdtük az aláírások gyűjtését. Igen nagy számban már az első napokban begyűjtöttünk aláírásokat. A lakosság nagyon szívesen aláírja. Alig találkozunk elutasítással. Inkább csak az MSZMP-tagok részéről. Ahogy sokan kételkedtek a nagymarosi aláírásgyűjtés hatékonyságába is eleinte, úgy most is vannak természetesen kétkedők, de mi hiszünk abban hogy ez sikeres lesz, ki tudjuk harcolni vagy a népszavazást, vagy hogy legalább a munkásőrséget oszlassák fel és a párt számoljon el a vagyonával. - Vajon az SZDSZ és a Fidesz beleegyezne-e abba, hogy a munkásőrség fegyvertelen önkéntes szervezetként katasztrófák esetére fennálljon? - A Szabad Demokraták Szövetségének és a Fidesznek is az a véleménye ebben a kérdésben, hogy a vagyonukat át kell adni a fegyvereikkel együtt, és utána mint egyszerű magyar állampolgárok olyan szövetséget vagy csoportosulást hoznak létre, amilyet akarnak. De ehhez felhalmozott pénzeket, lakossági forrásokat nem használhatnak fel. A katasztrófaelhárítás szerintünk a honvédség, illetve a rendőrség keretein belül, esetleg a polgárőrség megerősítésével meg lehet oldani. Ehhez a munkásőrésg átmentésére nincs szükség. Különösképpen nem arra, hogy épületeiket, vagyonukat - ami több milliárd forintra rúg - megőrizzék. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tüntetés a munkásőrség ellen - 2. folyt.
|
- Ezt követően felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét és azt kérdeztem meg tője: szerinte hogyan zajlott le a ma délutáni tüntetőakció? - Ami a munkásőrséget illeti én azt hiszem, hogy egyértelműen bizonyította, hogy ez nem azonos a magyar nép akaratával, jóllehet mindenhol a magyar nép nevében léptek fel. A számarányok viszont a következőt mutatják. Magyaroszágon több mint 3000 település van. Ezek közül vidéken 31 helyen, Budapesten 12 helyen volt demonstráció és négy helyen pedig petíciót adtak át. Hát ennyit a számszerűségről és ennyit, hogy ez mennyiben fejezte ki a magyar nép akaratát. Az igaz, hogy a tüntetők is a magyar nép részét alkotják. Na de az egész magyar nép nevében nem jogosultak beszélni. - Mennyiben látják a munkásőrség szempontjából jogosultnak azt, hogy a költségek amivel jár a munkásőrség fenntartása túl nehezek a jelnlegi gazdasági helyzetben. - A világon mindenhol, a hol fegyveres szervezetet tartanak fenn, az pénzbe kerül. Ezek között a munkásőrség, vagy a munkásőrséghez hasonló olyan tipusú szervezet, melyet az állampolgárok önként vállalnak és nem hivatásosként teljesítenek, ez az egész világon, nemcsak Magyarországon, mindenhol a legolcsóbb fegyveres szervezetek közé tartozik természetéből adódóan. - Hajlandó lenne a munkásőrség például egy olyan megoldásra - amennyiben sor kerül arra hogy mégis feloszlatják, nem tudni jelenleg hogy mi lesz -, akkor szó lehetne arról például, hogy azzal érvelne a munkásőrség, hogy rendben van, lemondunk az anyagi támogatásről, és kizárólag a magunk zsebéből fizetjük a dolgokat amire szükség van, már úgyis egy csomó megvan, de hogy további költségekbe ne kerüljön, erre hajlandó lenne a munkásőrség? (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tüntetés a munkásőrség ellen - 3. folyt.
|
- Ami azt illeti, hogy feloszlatják-e én személy szerint sem hiszek abban, ez butaság is lenne, hiszen ennek az országnak most éppen arra van szüksége, hogy lehetőleg minél kevesebb pénzbe kerülő szervezeteket tartson fenn és ilyen a munkásőrség is, hiszen az 1 milliárdot nem éri el az évi költségvetési támogatása, ami hát minimális az ország nemzeti jövedelméből. Ami pedig a működését illeti, ha megvonnák a költségvetési támogatást, jórészt működésképtelenné válna. Azzal együtt, hogy a munkásőrsség igyekszik a maga lehetőségeivel, vállalatokat mőködtet, bevételekre tesz szert, ezek azonban nem fedezik a kiadásait. - Ez azt jelenti, hogy amennyiben megvonják az anyagi támogatást akkor gyakorlatilag működésképtelen? - Igen. - Egyértelmű a felszámolásával? - Igen, az azt jelentené valószínűleg. +++
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|