|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen
|
1989. szeptember 29., péntek - Népszavazás döntsön a Munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról, a pártok munkahelyi jelenlétéről és arról,hogy a köztársasági elnöki intézményt az országgyűlési választások után vezessék be. Többek között ezeket követelték pénteken a főváros különböző helyszínein tartott tömegdemonstrációkon az SZDSZ és a Fidesz képviselői.
Hodosán Róza, az SZDSZ nőbizottságának tagja, a Bem-téri rendezvény szónoka arról szólt, hogy nem szándékuk a gyűlöletkeltés és a fenyegetőzés. Egy erőszaktól és agresszivitástól mentes félelem nélküli hazát szeretnének. Szükségesnek mondta, hogy a munkásőrség váljék meg fegyvereitől és tagjai csak a munkahelyeken tevékenykedjenek. A jelenlévő mintegy 250 fős tömeghez ezt követően Szántó György, az MSZMP Budapesti Reformkörének képviselője kísérelt meg szólni, nem sok sikerrel. A közbekiáltások, hangos nemtetszés nyilvánítások ebben megakadályozták. Az SZDSZ aktivisták a gyűlés közben aláírásgyűjtő akciót kezdtek, hogy elérjék az általuk meghatározott négy kérdés népszavazásra bocsátását. A Bem-téren összegyűltek egy része ezt követően átvonult a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Somló úti székháza elé, hogy átnyújtsa petícióját. Az újabb csatlakozókkal mintegy 800 főre növekedett tömeghez előbb Lévai Levente, az SZDSZ, majd Deutsch Tamás, a Fidesz képviselője szólt. Főként a munkásőrség feloszlatásának szükségességét hangsúlyozták, javasolva, hogy a munkásőrség legyen fegyver nélküli baráti társaság. Tagjai közül azok, akik továbbra is szeretnének hasonló feladatokat ellátni, lépjenek a néphadsereg és a rendőrség kötelékébe. Az egybegyűltek eközben olykor meglehetősen szélsőséges hangnemben fejezték ki a munkásőrség iránti ellenszenvüket. A felszólalásokat követően átadták a követeléseiket tartalmazó petíciót a munkásőrség képviselőinek. Borzák Lajos, a munkásőrség szóvivője átvette a petíciót, s többek között kifejezte reményét, hogy a nép, a Parlament és a kormány megnyugtató módon rendezni fogja a munkásőrség helyzetét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen (2. rész)
|
A fővároshoz hasonlóan vidéken is számos tüntetésen tiltakoztak a Munkásőrség ellen, illetve jogutód nélküli feloszlásáért. Az érdeklődés azonban meglehetősen mérsékelt volt. Szegeden, ahol már csak a szemerkélő eső miatt is állandóan változott a kezükben két szál virággal érkező résztvevők személye, átlagosan körülbelül ötvenen tartózkodtak állandóan a Munkásőrség Komócsin Zoltán téri székháza előtt. Meghallgatták a demonstráció szervezőinek, a Fidesz és az SZDSZ városi szervezetének a Munkásőrségnek címzett, s többszörösen felolvasott levelét, amely szerint az ideális az lenne, ha a Munkásőrséget megszüntető parlamenti határozat csak szentesítené azt a jogi szempontból már ténylegesen fennálló állapotot, hogy a Munkásőrség felszámolta önmagát, a tagjai letették a fegyvert és kiléptek a kötelékéből. A tüntetés szervezői egy vakolókanalat és egy szál rózsát tartalmazó ajándékcsomag kíséretében írásban is átadták követeléseiket Körmöczy László munkásőr egységparancsnoknak. A vakolókanállal azt akarták szimbolizálni, hogy a munkásőrök ezentúl ne fegyverrel építsék a szocializmust, hanem polgári munkaeszközökkel. A parancsnok megígérte, hogy a levelet feletteseihez továbbítja. A tüntetés alkalmából a szervezők aláírásokat is gyűjtöttek azoknak a javaslatoknak a támogatására, amelyekről a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon született megállapodás aláírását elutasító szervezetek népszavazást kívánnak. Lényegében hasonló módon zajlottak le a Munkásőrség feloszlatásáért rendezett tüntetések az ország több más településén is. A legtöbben, mintegy ezren, Szekszárdon kapcsolódtak be az eseményekbe, s írták alá az említett követléseket tartalmazó íveket. A Himnusz eléneklésével befejeződött szombathelyi tüntetésnek körülbelül négyszáz résztvevője volt, Miksolcon kétszázötvenen - többségükben fiatalok - emelték fel szavukat azért, hogy szeptember 29, a jelenlegi fegyveres erők napja a jövőben honvédség napja legyen. Gyöngyösön és Kaposvárott mintegy kétszázan vonultak az utcára. Győrött és Egerben száz körül volt a tüntetők száma. Zalaegerszegen, Kaposvárott és Nyíregyházán körülbelül ötvenen vettek részt a tüntetésen. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 21:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|