Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

SZDSZ dokumentuma

München, 1989. szeptember 27. (SZER, Kommentár nélkül) - Mint
hallgatóink előtt is bizonyára ismeretes, a háromoldalú
kerekasztalnál folytatott július 9-ikén kezdődött tárgyalások
végeredményét, a megállapodásokat a Szabad Demokraták Szövetsége és
a Fidesz nem fogadta el. Döntésüket azzal indokolták, hogy az
egyezmény nem foglalkozik, illetve nem hoz megfelelő döntést néhány
olyan kérdésben, amelyet a két szervezet döntő fontosságúnak tart. A
részleteket már maga a nyilatkozat mondja el.

    - A nemzeti egyeztető tárgyalások azzal a céllal indultak el,
hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó
szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a szabad választások
megtartásának, a demokráciához vezető békés átmenetnek útjában álló
akadályokat. Most, amikor az egyezség tervezete aláírásra vár, meg
kell állapítanunk: a feladatot csak kisebb részben sikerült
teljesíteni.

    Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény
tervezete, hogy az alkotmány-módosításra tett javaslat elhagyni
indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező
kifejezések túlnyomó többségét. Hogy a büntető törvénykönyv és a
büntetőeljárási törvény tervezet módosítása kizárja a politikai jog
gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint valamennyi
fél által elismert terveken nyugszanak, mint például a Btk. javasolt
reformja, részint kölcsönös engedményeken, mint a választási
törvény.

    Más alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni,
mert az MSZMP jelenlegi vezetése minden érdemi engedmény elől
elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit, nem
vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról. Nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a
Munkásőrség feloszlatásához, ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a
köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák
létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az
elnökválasztásra. Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva,
hogy a választások valóban szabadok lesznek, és a pártok közötti
esélyegyenlőségen alapulnak. (folyt.)


1989. szeptember 27., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- SZDSZ dokumentuma - 1. folyt.

Azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy az MSZMP parlamenten
kívüli hatalmi pozíciókot ment át a választások utánra, ami
kérdésessé teheti a népképviseleti szervek hatalmát.

    A magunk részéről a megállapodást jelen állapotában nem írhatjuk
alá. Nem kívánjuk azonban kisebbségi álláspontunkkal megbénítani az
Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét, ezért felfüggesztjük
abból fakadó jogunkat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyalófél
csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. Így módot adunk
az aláírásra azoknak a társszervezeteknek, amelyek ezt indokoltnak
tartják. Az MSZMP indítványa szerint vitás kérdésekben a kormány
valamennyi fél álláspontját terjessze a parlament elé.

    Véleményünk szerint a jelenlegi Országgyűlés nem dönthet el az
átmenetet alapvetően befolyásoló olyan kérdéseket, melyekben nincs
egyetértés a kormányzó párt és ellenzéke között. A tárgyalásokra
éppen azért van szükség, mert ez az Országgyűlés nem alkalmas a
népakarat kifejezésére. A mi indítványunk ezért az, hogy rendezzenek
népszavazást a demokratikus átmenetet alapvetően meghatározó
kérdésekről. Döntse el a nép, hogy megerősíti-e az egységet, amiben
az létrejött, s hogy mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt
döntsön arról, hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről, hogy csak a szabad parlamenti választások után
kerüljön-e sor elnökválasztásra, hogy elszámoljon-e az MSZMP a
tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, és hogy feloszlassák-e
a Munkásőrséget.

    Felhívjuk az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét,
vegyenek részt a népszavazás kezdeményezésében. Felhívjuk az MSZMP-t
és a harmadik tárgyaló felet, ne állják útját a népszavazásnak.

    Budapesten, 1989 szeptember 18-ikán a Szabad Demokraták
Szövetsége. (folyt.)


1989. szeptember 27., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- SZDSZ dokumentuma - 2. folyt.

- Az SZDSZ az előbbi nyilatkozat kibocsátása után néhány nappal,
szeptember 22-ike és 24-ike között országos tábort rendezett
Sopronban. Az előadásokon és megbeszéléseken a szövetség országos és
helyi vezetői és szervezői vettek részt. A jelenlévők egyhangúlag
úgy döntöttek, hogy a szabad demokraták népszavazási kezdeményezést
szerveznek. A szavazás kérdései azonosak az előbb ismertetett
nyilatkozatban megfogalmazottakkal. A népszavazást kérő íveket az
SZDSZ helyi szervezeteinél lehet beszerezni.

    A szövetség arra kéri az aláírni szándékozókat, hogy nevük
mellett személyi számukat és lakcímüket is jelöljék meg.

    A Szabad Demokraták Szövetsége nyilatkozatában szó esett a
köztársasági elnök választásáról is. Felolvassuk a nemrég
kibocsátott választási törvénytervezet idevonatkozó paragrafusait:

    - Első paragrafus, először: köztársasági elnököt és alelnököt
jelölhet minden párt és pártszövetség, továbbá a választópolgárok 50
ezer támogató aláírással.

    - Másodszor: a jelölést az országos választási elnökségnél kell
bejelenteni a támogató aláírásokkal együttesen.

    - Harmadszor: a bejelentéshez csatolni kell az elnök és alelnök
jelölt nyilatkozatát arról, hogy:

    - választójoga van, az alkotmányt tiszteletben tartja és a
jelölést elfogadja,

    - nincs olyan tisztsége, illetve megválasztás esetén lemond
arról, amely összeférhetetlen a megbízatással.

    - Negyedszer: az országos választási elnökség minden, a
törvényes feltételeknek megfelelő jelölést nyilvántartásba vesz.

    - Második paragrafus, először: köztársasági elnök a jelöltek
közül az lesz, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a
felét, feltéve, hogy a választó polgárok legalább a fele, kétharmada
részt vett. (folyt.)


1989. szeptember 27., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- SZDSZ dokumentuma - 4/3. folyt.

- Másodszor: ha egyik elnökjelölt sem kapta meg az érvényes
szavazatoknak több mint a felét, kétharmadát, második választási
fordulót kell tartani.

    - Harmadszor: a második fordulóban a két legtöbb szavazatot
elért jelölt indul. Köztársasági elnök az lesz, aki az érvényes
szavazatok többségét megkapta, feltéve, ha a választó polgároknak
legalább a fele a második fordulóban szavazott.

    Megjegyzés: a választó polgárok felének részvételét, eltérően a
képviselő választástól, indokolt előírni.

    - Negyedszer: a választási fordulót meg kell ismételni, ha a
választó polgárok legalább fele nem vett részt a szavazáson, vagy a
választás eredményét megsemmisítették.

    - Ötödször: ha az ismételt első vagy második választási forduló
eredménytelen, az Országgyűlés új választást tűz ki.

    - Harmadik paragrafus: köztársasági alelnök az lesz, akit a
jelölés során a köztársasági elnök mellett alelnökjelöltnek
bejelentettek.

    - Negyedik paragrafus: a megválasztást követő napon a
köztársasági elnök és alelnök számára a megbízó levelet az országos
választási elnökség átadja.

    - Ötödik paragrafus: a választójogra és a választási eljárásra
az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályait
értelemszerűen kell alkalmazni.

    - Hatodik paragrafus: ez a törvény a köztársasági elnök
választásának kitűzése napján lép hatályba.

    - Kedves hallgatóink, a nemrég a parlament elé terjesztett
választási törvénytervezetnek a köztársasági elnök és alelnök
választásáról szóló fejezeteit ismertettük. Kiegészítésképpen álljon
itt még egy SZDSZ dokumentum, a szabad demokraták választási
szórólapja. (folyt.)


1989. szeptember 27., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- SZDSZ dokumentuma - 4. folyt.

- Fiatalok, első választók
A soron következő választások
sorsdöntő hatással lesznek valamennyiünk jövőjére. Az országot
gazdasági morális szakadékba sodró hatalom rákényszerült arra, hogy
megkockáztassa ezt a választást. Bízik abban, hogy ütéseitől még
mindig kábultan, reflexszerűen emelitek fel a kezeteket, és
szavaztok gondolkodás nélkül, rálegyintve az egészre.
Gondolkodjatok


    Mi azt akarjuk, hogy az ország semmilyen eszme ürügyén se
kerülhessen többé a lelketlen bürokraták kezébe. Azt akarjuk, hogy
csak a tehetség, a hozzáértés, szorgalom és a rászorultság alapján
lehessen embereket minősíteni. Azt akarjuk, hogy ne rajtunk
kísérletezzenek különböző elvont gazdasági utópiák gyakorlati
megvalósításával. Marx is azt állította, hogy a szocializmus csak a
legfejlettebb országokban valósítható meg. A tapasztalat azt
mutatja, hogy ez a fejlettség csak a szabad vállalkozás és a polgári
demokrácia keretein belül valósítható meg.

    Példaképünk: Svédország, Finnország, Dánia, az NSZK.

    Tudjuk, távol vagyunk még ezektől a példaképektől. Sokat kell
dolgoznunk, kínlódnunk addig, amíg megvalósíthatjuk ideáinkat, de
ezek az ideák legalább megvalósíthatóak.

    Segíts nekünk felépíteni egy szabad, független, demokratikus, a
fejlett Európához tartozó Magyarországot
Szavazz a Szabad
Demokraták Szövetségére


    - Most pedig egy felhívást ismertetünk, amelyet a Szabad
Demokraták Szövetsége és a Fidesz közösen bocsátott ki.

    - A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták
Szövetsége békés tiltakozó demonstrációra int mindenkit, aki az
erőszakmentes politizálás elkötelezettje. Nem akarjuk, hogy bárki is
fenyegethesse a békés átmenetet, ezért szeptember 29-ikén
tüntetésünkkel újra követeljük a Munkásőrség azonnali, jogutód
nélküli, maradéktalan feloszlatását, és költségvetési támogatásából
felhalmozott vagyonának haladéktalan zárolását. Ezért tüntetünk.
Mindenkit hívnak a rendező politikai szervek. Demokratikus
gondolkodású polgártársunk, tarts velünk
(folyt.)


1989. szeptember 27., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- SZDSZ dokumentuma - 5. folyt.

Találkozás szeptember 29-ikén, pénteken 18 órakor a Munkásőrség
Országos Prancsnoksága előtt: Somlói út 51. Megközelíthető a 8-as
busszal a Mészáros utcából és a 40-es busszal a Karolina úti
megállótól, utána 2 perc gyaloglás.

    Jelszavunk: Árvíz ellen nem kell géppisztoly
Munkástanács védje
a munkást és ne a munkásőr
+++


1989. szeptember 27., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD