 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Választás - 1. folyt.
|
Az új elnököt a szavazásra jogosultak összessége választaná meg
az országgyűlési választások előtt. Csupán egy ilyen állam tudná
összefogni a nemzetet olyan esetben, amikor egyetlen párt sem tudná
elnyerni az abszolút többséget az Országgyűlésen - például a
kommunisták -, és volt ennél gyakorlatiasabb nézet is. Egy ilyen
rendszerű elnökválasztás győztese szinte biztosan az MSZMP
reformszárnyának vezetője, a széles körben népszerű Pozsgay Imre
lenne.
Noha Pozsgay Imre ideológiai poggyászának jóval nagyobb részétől
megszabadult, mint Jaruzelski tábornok, Lengyelország vezetője, az
ellenzék nem volt teljesen elégedett egy számára ennyire kedvező
megállapodással. Ezért azt szorgalmazta, hogy az új Országgyűlés egy
új vezetőt válasszon az országnak, és ebben az Országgyűlésben a
kommunisták kisebbségére számítottak. Végül az ellenzék az egység
bizonyos fokú felbomlása árán ebben a bizonyos kérdésben meghátrált.
A kilenc ellenzéki csoport közül hat - beleértve a legnagyobbat a
Magyar Demokrata Fórumot - aláírta a megállapodást, bár a
szociáldemokraták is csak bizonyos fenntartásokkal.
Az ellenzők, elsősorban a Szabad Demokraták Szövetsége nem
vétózta meg az egész megállapodást, bár teoretikusan ehhez joguk
lett volna. Összevont szemöldökkel tartózkodtak az oktrojálástól, de
kapcsolatuk a többi ellenzéki csoporttal megszenvedte a folyamatot.
A parlament elé jövő héten kerülő törvénytervezetek közül kettő
a bűntető törvényekre és a jogi eljárásokra vonatkozik. A cél, hogy
a magyar joggyakorlatot összhangba hozzák a nyugati gyakorlattal. A
másik egy alkotmánybíróság létrehozásáról határoz, amely ellenőrzi
mind az elnök, mind az Országyűlés hatalmát.
A legkellemesebb meglepetés - és Magyarország ebben is
különbözik Lengyelországtól - az, hogy a kommunisták nagy mértékben
hajlandók csökkenteni az államapparátus feletti hatalmukat.
Hozzájárultak a párt alapszerveinek megszüntetéséhez a
kormányhivatalokban, a hadseregnél, a rendőrségnél és a bíróságokon.
Beleegyeztek abba, hogy csökkentsék a párt magánhadseregének a
munkásőrségnek a létszámát. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|