 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - Vasárnap az MSZMP Politikai Főiskoláján megkezdődött az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos értekezlete. A résztvevők elé került az MSZMP közelgő kongresszusának dokumentumtervezete. Az ezzel kapcsolatos erősen kritikus előterjesztést a mozgalom szakértői - Hoch Róbert, Lórát Károly, Udvarhelyi László, Thoma László, Rajcsányi Péter, Szerdahelyi István, Kemény László - készítették. Eszerint célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat tervezetének bevezetőjeként közzétett ,,Történelmi utunk tanulságai,, című összegzést nem tárgyalná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szereptelne. E megállapításukat azzal indokolják, hogy a vitaanyag a jelenlegi válságot meglehetősen szűken vizsgálja; nem ágyazza be a 70-es, 80-as évek globális korszakváltásának megrázkódtatásaiba, így többek között a világ számos országát érintő adósságválságba sem. A nemzetközi körülmények elnagyolt bemutatása mintegy aránytalanul előtérbe helyezi a válság hazai összetevőinek amúgy sem csekély súlyát. Ez a felfogás pedig szükségképpen hátrányos helyzetbe hozza a pártot a mindinkább kialakuló választási harcban, fokozza a párttagság bénító hatású bűntudatát, kiábrándulását, elfordulását.
Az előterjesztések túlnyomórészt negatív összképe alapján a
szakértők kifejtik, ha egy párt ennyire nem képes a maga
közelmúltjában fellelni a lényeges pozitívumokat, akkor nem várhatja
el azt sem, hogy mások elismerjék jogát a létezésre, illetve arra,
hogy továbbra is részese legyen a hatalom gyakorlásának.
A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalástervezet szerint
az MSZMP kongresszusán, a programjellegű dokumentumok megvitatása
során a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De
nem elsősorban az események vizsgálatára, hanem inkább arra, hogy a
hasznosítható tapasztalok, tanulságok beépüljenek a végleges
programba. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 11:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|