|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A hazai nemzetiségek jogegyenlőségéről
|
1989. szeptember 23., szombat - Szükséges, hogy az állam szavatolja az etnikai és nemzeti kisebbségeknek: maguk dönthessék el; kisebbséginek vallják-e magukat - hangsúlyozták a felszólalók azon a fórumon, amelyet a hazai kisebbségek jogegyenlőségéről rendeztek szombaton a józsefvárosi tanács székházában.
A vitát kezdeményező Raoul Wallenberg Társaság, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazda-, Fölmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ képviselői elmondták: készül a nemzetiségi programjuk. Elképzeléseik szerint fontos, hogy törvény szabályozza a nemzetiségek jogegyenlőségét. A vitában felszólalók közül némelyek úgy vélték, hogy kisebbségi törvényt kell alkotni, vagyis olyan jogszabályt, amely rögzíti mind a történelmi nemzetiségű, mind a kis számú etnikai csoportok jogait. Mások nemzetiségi és kisebbségi törvényt szorgalmaztak. Az állam - hangsúlyozták - garantálja az etnikai és a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó egyének, közösségek számára anyanyelvük, nemzetiségi kulturájuk ápolásának lehetőségeit, feltételeit, a törvény előtti egyenlőséget, sérthetetlenséget. Lépjen fel az ellenük irányuló támadások, diszkrimináció ellen. A nemzetiségek és kisebbségek számára is adassék meg a lehetőség arra, hogy képviseltethessék magukat az Országgyűlésben és a helyi önkormányzati szervekben. Jogos igény az is, hogy szervezeteik megfelelő feltételek között tevékenykedhessenek, védelmezhessék a nemzetiségek érdekeit. A kisebbség elidegeníthetetlen joga - hangoztatták - a lelkiismereti, a véleménynyílvánítási, a szervezkedési szabadság, a pártképzés szabadsága. Arra ösztönzik a kisebbségeket, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, vegyenek részt a közéletben, az önkormányzatokban, használják anyanyelvüket, őrizzék hagyományaikat, kulturájukat. Több felszólaló szóvá tette, hogy a Kerepestarcsai Tanács nógrádi falvakba telepíti át az ott élő cigányokat. A cigányok szervezetének képviselői tiltakoztak a helyi eljárás ellen. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|