Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)

1989. szeptember 19., kedd - A Magyar Néphadsereg hosszú távú fejlesztési koncepciója abból indul ki, hogy Magyarország nemzeti érdekeit, függetlenségének, szuverenitásának biztosítását csak egy létszámában, eszközeiben kisebb, de szellemében, felkészültségében korszerűbb, az ország teherbíró képességével összhangban álló védelmi erő képes szavatolni. Ezzel szemben a Magyar Néphadsereg jelenlegi állapotát a fokozatos leépülés jellemzi. Ha ez a tendencia folytatódna, s a költségvetési támogatások mértékében újabb drasztikus csökkentés következne be, akkor az már a haderő rombolásával lenne egyenlő, és semmi esetre sem támogatná a haderő reformját - mondta Pacsek József vezérezredes, vezérkari főnök, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának keddi ülésén. A testület Török Mihály elnökletével a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tartott kihelyezett ülést.

A megújuló katonai doktrína tervezett főbb elemeit ismertetve
Pacsek József arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi
vezetés egy olyan összetételű és nagyságrendű haderő létrehozását
tartja kívánatosnak, amely biztosítaná a védelemre fordítható erők
koncentrált, az eddiginél hatékonyabb felhasználását. Az egyelőre
még érlelődő, és sok elemében erősen vitatott koncepció szerint a
források hatékonyabb felhasználását szolgálná például a honvédség és
a határőrség összevonása. E koncepció szerint a jövőben a
Munkásőrséget is a védelmi feladatok ellátásának rendszerébe
integrálnák. A nemzeti védelmi erők ilyen fajta egységesítésével el
lehetne érni, hogy olcsóbban, a jelenleg meglévő párhuzamos
struktúrák kiiktatásával működjék az ország védelmi rendszere.

    A megújuló katonai doktrina, illetve a szűkülő költségvetési
támogatás nyomán - összhangban a haderőcsökkentés nemzetközi
folyamataival - az elképzelések szerint a közeljövőben a fegyveres
erők mintegy egyharmaddal csökkennének; a leépítés egyes
területeken, fegyvernemenként eltérő mértékben, akár 50 százalékot
is elérhet. A pénzszűke különösen erősen érinti a légierőt, amely a
fegyveres erők legtöbb pénzt igénylő haderőneme. Ennek
érzékeltetésére Pacsek József utalt arra, hogy egyetlen korszerű
MIG-29-es vadászgép 20 millió dollárba kerül a nyugati piacon. Ilyen
óriási mértékű ,,beruházást,, a magyar gazdaság nem bír el.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 19., kedd 16:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)

A magyar katonai doktrínának továbbra is kulcseleme marad a
hazai fegyveres erők szoros kapcsolódása a Varsói Szerződéshez. A
nemzetközi politikai, katonapolitikai megfontolások mellett a
gazdaság korlátozott teherviselőképessége is szövetségi rendszerhez
való kötődést indokolja. A viszonylag szerény erőket hadrendbe
állító magyar honvédelem csak a szövetségi rendszer keretein belül,
a szövetségesekkel szorosan együttműködve képes biztosítani az
ország megfelelő védelmét.

    A haderők ,,áramvonalasítása,, a személyi állományt sem hagyja
érintetlenül. Az előzetes elgondolások szerint például mintegy
felére csökken a Honvédelmi Minisztérium munkatársi gárdája, felére
csökken a hivatásos katonai tanintézmények beiskolázása, s ezzel
egyidőben felvonják a zsilipeket a hadseregből távozni kívánó
hivatásosok kiáramlása előtt. Ezzel együtt nagy gondot fordítanak
arra, hogy senkit se taszítsanak létbizonytalanságba; ezért a
személyi peresztrojkát 1993-1994-ig fokozatosan hajtanák végre. A
tervezett zökkenőmentes átmenethez azonban a honvédelmi vezetés azt
kéri az Országgyüléstől, hogy ne hajtson végre újabb drasztikus
csökkentést a fegyveres erők költségvetésében. Egy ilyen lépés -
hangsúlyozta Pacsek József - szétzilálná a haderőket,
irányíthatatlanná tenné a honvédelem reformját, s a katonai vezetés
már nem tudná vállalni a felelősséget a folyamat levezényléséért.

    A vezérkari főnök kérdésekre válaszolva szólt azokról a
híresztelésekről is, miszerint Románia Magyarország elleni katonai
akcióra készülne. Ezek a rémhírek minden alapot nélkülöznek,
ártanak, kárt okoznak. (Egy ilyen jellegü akció - minden más
szempontot figyelmen kívül hagyva - már csak ezért is kizárt, mert a
román hadsereg főerői nem Erdélyben állomásoznak.) A magyar és a
román katonai vezetés között töretlen a bizalom, folyamatosak a
kapcsolatok. A híresztelések kapcsán a vezérkari főnök határozottan
állást foglalt amellett, hogy a magyar-román politikai vitáknak nem
szabad más területekre átterjedniük. Ebből a szempontból különösen
érzékeny terület a katonai kapcsolatok rendszere: ,,...ha itt
megbomlik a viszony, lövöldözések kezdődnek...,,.

    A honvédelmi bizottság végezetül albizottságot hozott létre a
debreceni szovjet katonai repülőtér müködésével kapcsolatos
lakossági panaszok kivizsgálására. (MTI)


1989. szeptember 19., kedd 16:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD