|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozatok a plenáris ülés után
|
---------------------------------- München, 1989. szeptember 19. (SZER, Kezdődik a nap) - A nemzeti kerekasztal tanácskozásainak befejezése után Szekeres László interjút készített a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége megbizottjaival, valamint Pozsgay Imre államminiszterrel. A nemzeti kerekasztal végső dokumentumának ünnepélyes aláírása, illetve alá nem írása után pár perccel beszélgetünk itt, a Vadászterem előterében. Beszélgető társaim: Tölgyessy Péter, az SZDSZ és Kövér László, a Fidesz képviselője. - Ti ketten voltatok azon szervezeteitek nevében, akik kereken elhatároltátok magatokat, nem írtátok alá a dokumentumot. Miért? - Úgy éreztük, hogy csak olyan megállapodást szabad aláírni, amely minden feltételt teljesít ahhoz, hogy szabad választások legyenek Magyarországon, és egyetlen egy olyan intézkedést nem hoz, amely a későbbi időkre útját állhatná a magyar nép szabad akaratnyilvánításának. Most ehhez képest ebből a megállapodásból hiányzott az MSZMP kivonulása a munkahelyekről, tehát az a törvényhely (sic ), amely megtiltja a pártok működését a munkahelyeken; hiányzott az, hogy a kormányzó párt elszámol a vagyonáról, és hiányzott a munkásőrség feloszlatása. És sok más apró kérdés is volt. Ugyanakkor benne volt egy olyan államfői választás - egy közvetlen népszavazásos államfői választás -, amelyik nem biztos, de elképzelhető, hogy a Magyarország történetének egészen új irányt szab. Elképzelhető, hogy a demokratikus átalakulásról 2-3 év múlva kiderül, ez nem demokratikus átalakulás, hanem egy ósdi dél-európai vagy dél-amerikai egyszemélyi tekintélyuralom. Ezt mi mindenképpen meg szeretnénk akadályozni. Ha mást nem, akkor legalább a kiinduló pontjánál nem tudjuk a magunk aláírását elhelyezni. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kerekasztal - 1. folyt.
|
- Te Laci, te milyen következményét látod előre esetleg ennek a kívülmaradásnak, látsz-e valamilyen következményét egyáltalán, s ha igen, akkor pozitívat vagy negatívat? Most azért kérdezem ezt, mert talán egy kicsit elhatárolódtatok most az Ellenzéki Kerekasztal többi tagjától. - Én úgy látom, hogy megvan az a veszély, amit te mondasz, az itt elhangzott bizakodó nyilatkozatok ellenére is elképzelhető az, hogy ez a lépés, tehát ez a véleménykülönbség, amely most megmutatkozott az Ellenzéki Kerekasztalon belül, a jövő együttműködésére nézve is jelentős árnyékot vet. Én mindamellett bízom abban, hogy legalább a választásokig az Ellenzéki Kerekasztal továbbra is együtt tud működni, függetlenül a ma itt lejátszódott dolgoktól. A másik veszély, hogy ahogy megerősödnek azok a rendpárti erők, amelyek azt mondják - és ezt nyilván a sajtó hasábjain, a tömegkommunikáción keresztül már holnaptól vagy ma estétől fogva is harsogni fogják -, hogy az ellenzékkel, az ellenzék bizonyos területével nem lehet megegyezésre jutni, tehát másképp kellene énekelni - hogy úgy mondjam - a mi fülünkbe. Ezek a veszélyek kétségtelenül megvannak, azonban nem akarom őket lebecsülni. Ennek ellenére is olyan mértékben tartottuk fogyatékosnak ezt a megállapodást, olyan mértékben látunk benne bizonytalan tényezőket, hogy ezt a magunk erkölcsi súlyával nem tudtuk támogatni. - Most ez nem jelenti azt egyikőtök részéről sem, hogy szervezeteitek kivonulnak az Ellenzéki Kerekasztalból? (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kerekasztal - 2. folyt.
|
- Egyáltalán nem jelenti. Mi folytatni akarjuk a tárgyalást, és abban bízunk, hogy ezekben a kérdésekben, amiket említettem, végül is jó megoldást tudunk kiharcolni. Ehhez képest fölvetettük azt is, hogy ez az óriási jelentőségű szerződés, mert ez tagadathatatlanul nagy jelentőségű, erősíttessék meg egy népszavazáson és a népszavazáson döntés szülessen arról, hogy a pártok működhetnek-e a munkahelyen, működhet-e egy pártnak fegyveres testülete, és szabad-e elnököt választani az első szabad választás előtt. Döntsön a magyar nép. Mi tényleg nem félünk a népítélettől, és nem egy néptől idegen álláspontot képviselünk, mint az MSZMP képviselői, miután épp azért vetettük fel a népszavazást, hogy egy ilyen mértékű közjogi változtatást, egy ilyen mértékű intézményi átalakítást valójában csak népszavazás erősíthet meg, vagy ejthet el. - Egyetért ezzel a Fidesz is? - Egyetértek természetesen, és még annyit szeretnék hozzátenni az előbbiekhez, hogy vannak azért ennek a mai estének pozitívumai is. Egészen kristálytisztán elváltak egymástól bizonyos álláspontok, és megmutatkozott az, hogy bizonyos elveket mennyire komolyan gondolnak az ellenzéki szervezetek. - Az ünnepélyes aláírás után Pozsgay Imre államminisztert kérdezem, hogy mi a véleménye a jelenlegi helyzetről, mondjuk arról is, hogy két szervezet nem írta alá, kettő pedig elvileg tartózkodott. Mennyire eredményes ettől a nemzeti kerekasztal? - Ettől eredményes. Nagyon szeretném, ha nem keletkezne olyan látszat, hogy itt generális szembenállás jelentkezett, hiszen egyetlen, illetőleg a párttörvényt is ideszámítva két kérdés maradt nyitva, amelyben nem sikerült egyetértésre jutni. Az "ötök" támogatása ebben a kérdésben fontos volt, s bár mi nagyon nagy engedményt tettünk, elfogadhatónak találtuk. Én nagyon eredményesnek tartom a tárgyalásokat és elégedett vagyok. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kerekasztal - 3. folyt.
|
- Egy szubjektívet még kérdézhetek ráadásnak? Ön jelenleg - hadd mondjam azt - a legesélyesebb jelölt a köztársasági elnök címére, és itt az aláírás körüli differenciák pontosan e kérdésben voltak. Úgy érzi-e esetleg, hogy ez személyesen önt sérti, vagy ön ellen szólt, vagy pedig generális kérdésnek tekinti? - Én ezt generális kérdésnek, személyes természetűnek egy pillanatig sem éreztem. Azt is természetesnek tartom, hogy ellenvetések vannak, ilyen lesz ez majd a választási küzdelemben is. De azt talán észrevették, hogy ennél a témakörnél mindig tartózkodó voltam, csak ha nagyon kellett, akkor szóltam bele. - Köszönöm szépen az interjút. Szekeres Lászlót hallották Budapestről. +++
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|