|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
MDF ülése
|
München, 1989. szeptember 9. (SZER, Világhíradó) - Budapesten a Magyar Demokrata Fórum ma tartotta az elnökök gyűlését. Miről volt szó ezen a tanácskozáson? Gadó György budapesti telefonjelentését hallják: - Több százan gyültek össze ma délelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem egyik legnagyobb előadótermében, ahol a Magyar Demokrata Fórum rendezett munkamegbeszélést helyi csoportjainak elnökei számára. Bíró Zoltán, az MDF elnöke bevezetőben elmondta, a parlamentáris demokráciát előkészítő másfél-kétéves szakasz utolsó fázisához érkezett el a társadalom. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon lényeges előrehaladás történt. Ez, és az ország helyzete indokoltá teszi a választások előbbre hozatalát. Elmondta Bíró, hogy már készül a Magyar Demokrata Fórum részletes, mintegy 80-100 oldalnyi kis kötetre rugó programja, mely behatóan foglalkozik a gazdaság kérdéseivel is, többek között az iparpolitika és energiagazdálodás problémáival. Szakmai munkacsoportok dolgoznak a programon, amelyet az elnökség időben, még a fórum országos gyűlése előtt a tagság kezébe akar adni megvitatásra. A választási kampány céljaira elkészítik a program rövid, népszerű változatát is. Később egyes hozzászólások kapcsán az MDF elnöke külön hangsúlyozott néhány gondolatot. Elsősorban azt, hogy a nemzeti kerekasztalnál a fórum megbízottai az elnökségtől és a választmánytól kapott felhatalmazás szerint járnak el. Ez arra is kiterjed, hogy önállóan döntsenek olyan kérdésekben, amelyek a megvitatásra kerülő politikai és közjogi intézkedések együtteséhez, ehhez a csomagtervhez képest részletkérdés. Hangoztatta Bíró Zoltán, hogy az MDF elnökségében viták ugyan vannak, de külön irányvonalak nincsenek. Mocskos vádaskodás, és itt az általa használt jelzőt idéztem, mintha az MDF-n belül valami Csurka-féle vonal léteznék, mintha a magyar közéletet az "elcsurkásodás" veszélye fenyegetné, mint ahogy a közíró Lázár István állította. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MDF ülése - 1. folyt.
|
Cáfolta Bíró azt is, mintha valami együttműködés, összejáték alakult volna ki közte és Pozsgay Imre között. Nincs Pozsgay-Bíró paktum - mondotta - legalábbis nem létezik olyasmi, mint mondjuk egy Nyers-Tölgyessy paktum. Természetesen az MDF-nek érdeke, hogy az MSZMP-n belül a reformszárny erősödjék, de együttműködésre jó esetben is csak a választásokon történő megmérettetés után lehet szó. A tanácskozás érdemi része Antal József beszámolójával kezdődött, aki a háromoldalú tárgyalásokról adott képet. Ebből csak néhány gondolatot és megállapítást emelek ki. Ami az alkotmányozást illeti, az MSZMP az államfő kérdésére és a többpártrendszerre összpontosít, vele szemben az MDF és általában az ellenzék az 1949-es alkotmány teljes revízióját kívánja, hogy az államszocializmus minden intézménye és maradványa eltűnjék. Helyre kell állítani azt az államformát, amelyet az 1949-es alkotmányban kifejeződő kommunista hatalomátvétel megdöntött, és vissza kell térni az 1946 évi első törvénycikkben jelzett köztársasághoz. Az államelnök kérdésében is ez az irányadó. Bíróval egyetértésben Antal is rámutatott, hogy az MDF párttá minősítése miért egyszerű formalitássá zsugorodott kérdés, hiszen külön párttörvény már nem lesz, csak az egyesülési törvény bővül ki majd némileg a pártokat definiáló és működésüket szabályozó cikkelyekkel. Ezek várható előírásának pedig az MDF máris megfelel. Hangsúlyozta az előadó, hogy az MDF követeli: a munkásőrség jogutód nélkül szünjék meg, testületileg ne lehessen beolvasztani a honvédségbe és tagjai ne kapjanak lehetőséget arra, hogy fegyveresen lépjenek fel a polgári lakosság ellen. Ami a munkahelyi pártszervezeteket illeti, ebben a kérdésben a Demokrata Fórum nem tesz engedményeket. Antal József is szólt a választások előbbre hozataláról és külpolitikai érvekkel is megindokolta, miért tartják szükségesnek. Mielőbb kész helyzetet kell teremteni, amelyet már később egy számunkra kedvezőtlen nemzetközi változás esetén nehezebb lenne megváltoztatni. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MDF ülése - 2. folyt.
|
Ennek kapcsán utalt a szovjet-amerikai jó viszonyra, Gorbacsov helyzetének a nehézségeire, és egyes posztalinista államok törekvéseire. A Nyugat - mondta Antal József - új kormányt, új államszerkezetet, legitim parlamentet támogat, és szilárd viszonyokat kíván látni Magyarországon. Mindezt mielőbb meg kell teremteni. Emiatt van szükség a választásokra, még ha a pártoknak nehézségeik támadnak is a törekvéseikben. A tanácskozás második részében Lezsák Sándor szervezeti kérdésekről referált, Horváth Balázs az alapszabály módosítására tett indítványt, Csengey Dénes pedig időszerű politikai kérdésekről szólt. +++
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|