|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
------------------------------------------- München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben, gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem? - A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi pártszervekkel. A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén, amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára - is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte: milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye. A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -, erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként rendezkedjék be. Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|