|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Genscher - Magyarország - NDK-menekültek
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 8. péntek (MTI-tud.) - Szilárdan megbízom a magyar vezetésben, abban, hogy sikerül humanitárius megoldást találni a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek kérdésében. S annak alapján, amit tegnap hallottunk a budapesti Minisztertanács ülése után, azzal számolhatunk, hogy erre az elkövetkező napokban sor kerülhet. Ez a magyar kormány saját, szuverén döntése lesz. Ezt hangoztatta péntek délutáni tévényilatkozatában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere.
A nyugatnémet államférfi az ARD tévétársaságnak nyilatkozva újfent tisztázta, hogy a menekültek kiutazásának ügyében nincs semmiféle egyezkedés az NSZK és Magyarország között, és utóbbi soha nem is kapcsolta össze a gazdasági segítség kérdését a kiutazás problémájával. Magyarország ezt humanitárius kérdésnek tekinti. Genscher mindamellett emlékeztetett arra a nyugatnémet felfogásra, hogy Bonn ugyanúgy támogatni kívánja a magyarországi reformirányvonalat, miként a többi kelet-európai reformer fáradozásait is. Ez az NSZK jól felfogott érdeke. Mi nem fizettethetjük meg a reformerekkel elődeik hibáit, s kiváltképp méltányolnunk kell azt a körülményt, hogy a mi biztonságunk szilárdabb, ha tőlünk keletre is demokráciák helyezkednek el - érvelt Genscher. A hosszabb betegszabadság után hivatalosan csak hétfőn munkába álló miniszter azt tanácsolta az NDK vezetésének, hogy ne iktassa ki önmagát a fejlődésnek abból a reformirányzatából, amely a Varsói Szerződés némely más tagállamában tapasztalható. Egyébiránt a megoszthatatlan német nemzet kérdését éppen ezekben a napokban ismét napirendre tűzi az NDK ifjúsága - jegyezte meg. Ezen Genscher azt értette, hogy a keletnémet fiatalok az önmegvalósításukhoz szükséges távlatok szavatolását várják el országuk vezetésétől, de semmiképpen sem korlátozást és gyámkodást. A miniszter szerint azonban a németek közeledése, együvétartozása csakis egy általános európai fejlődés folyamatában képzelhető el.+++
1989. szeptember 8., péntek 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|