|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (2. rész)
|
A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP) ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a bizottság modellezte a középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választási rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd a mandátumok az egyéni választókerületekben és a megyei listákon, továbbá kontingenst hagy a töredékszavazatok visszaszámlálására. A modellezés során kiderült, hogy a kis megyékben keletkezhetnek aránytalanságok. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket - érintetlenül hagyva a bizottság ajánlotta a kompenzációra fenntartott helyek számának növelését. Ennek fényében a Parlament létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok közül 152 egyéni választókerületekben, 152 megyei, fővárosi listán dőlne el, 70 mandátumot pedig meghagynának a töredékszavazatok összeszámlálása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással megszüntethetők a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak kidolgozta a megyei listán, illetőleg az országos kompenzációs listán való indulás feltételeit. Ennek értelmében megyei listát a párt állíthat, amely a megyében az egyéni választókörzetek 25 százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való részvétel feltétele hét megyei lista állítása. Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. A bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy a törvényjavaslatban két vázlatot kellene a Parlament elé terjeszteni. Ezek egyike azt tartalmazná, hogy jelöltet pártok és állampolgárok állíthatnak. Ezt a másik verzió kibővítené a társadalmi szervezetek és mozgalmak jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a szervezetek állíthassanak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. Így eleget tesznek az olyan követelményeknek, mint a vagyon átvilágíthatósága, illetőleg a zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályát annak, hogy szervezetek is indulhassanak a listán. Ugyanakkor megjegyezték, hogy továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy az ilyen feltételeknek eleget tenni nem tudó szervezetek - például a munkahelyeken működő érdekvédelmi szervezetek - egyéni indulókat támogassanak. Az elmondottakra hivatkozva az EKA úgy foglalt állást, hogy nem lenne célszerű a törvényjavaslatban kétféle változatot a parlament elé terjeszteni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 18:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|