|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A földtulajdonról
|
----------------- München, 1989. szeptember 3. (SZER, Földközelben) - Reflektorfénybe állítjuk kedves hallgatóim a különböző magyarországi pártok és alternatív mozgalmak jövőre vonatkozó terveit a magyar falusi társadalom és a mezőgazdaság sorsának alakításával. Ma egy hete a Magyar Parasztszövetség egyik nyugat-dunántúli szervező gyűlésén elhangzott állásfoglalásból ismertettünk részleteket. Ma a Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai szakbizottságának egyik tagját szólaltatjuk meg, a még kidolgozás alatt álló, de körvonalaiban is sokat mondó programtervezetéről. Dr. Pallós Lászlót, a közgazdaságtudományok kandidátusát, címzetes egyetemi tanárt kértük mikrofonunk elé, hogy számoljon be az eddig kialakult programról. - Kedves Professzor Úr, itt van előttem a Kereszténydemokrata Néppárt földtulajdonról és földhasználatról szóló programtervezete, tulajdonképpen úgy is mondhatnánk, hogy agrártézisei, vagy annak első fogalmazása, amelyet Ön terjesztett elő. Ezért azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehet ma nyilatkozni: hol áll a Kereszténydemokrata Néppárt a maga agrárprogramjának a kidolgozásában? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A földtulajdonról - 1. folyt.
|
- A Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramja az nem mai keletű. Ez már több évtizedes alapokra nyugszik, akkor, amikor a harmincas években a KALOT-mozgalom ennek az igazi szellemi és technikai feltételeit is megteremtette. Különösképpen sokat változtak ezeknek a technikai feltételei az idők folyamán, amelyek a szövetekezetekben kialakultak, de mi most különösképpen azoknak a szellemi tartalmát szeretnénk felújítani. Elsősorban arról van szó, hogy akkor, amikor a Kereszténydemokrata Néppárt szempontjából agrárpolitikáról beszélünk, nemcsak mint egy népgazdasági ág tevékenységét akarjuk valamilyen módon az új, változó, szociális politikai körülmények között kiteljesíteni, vagy másképp formálni, hanem tulajdonképpen azt akarjuk, hogy ezzel az egész ország mintegy több mint felén élő falusi néppességnek az egész életfeltételeit építsük bele a foglalkozásában és életformájában való összhatásokba. Tehát ez a mi elképzelésünknek az alapja is, amelyet tulajdonképpen a KALOT-mozgalomból szeretnénk továbbfejleszteni, és a mai tapasztalatok, a 40 év jó-rossz tapasztalatainak a kiszűrésével hasznosítani. - Tehát tulajdonképpen nem agrárpolitikai programról van szó, hanem többről? - Többről. Életforma, közösségi forma és együttélési forma teljes kiteljesedéséről. - Tehát tulajdonképpen faluprogram? - Egy faluprogram. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A földtulajdonról - 2. folyt.
|
- Na most ennek a faluprogramnak mi a kiindulási pontja, hol kell, melyik ponton elkezdeni a kialakult adottságokból kiindulva tulajdonképpen a falu életének és gazdasági feltételeinek újrafogalmazását? - Mi úgy érezzük, hogy az eltelt 40 évet nem lehet úgy tekinteni, mintha nem történt volna meg. Az emberekben, a társadalomban, egyénekben, lelkiekben mindenütt nagyon komoly, mély hatásokat hagyott. Tehát ezt nem lehet kikapcsolni, és ezt nem is lehet olyan nagyon közös nevezőre hozni. Tehát szintetizáltan szeretnénk, de sokrétűleg, ennek a feltételeit megteremteni, és itt elsősorban arra kell igyekekezni, hogy mindazt az injuriát, azokat az igazságtalanságokat, amit a falu népe, amit a parasztság ez alatt a 40 év alatt elszenvedett, vagy legalábbis a 40 évnek a kezdet-kezdetein - azt a ma elképzelhető erkölcsi feltételek és körülmények között és gazdasági lehetőségek között valamilyen módon orvosoljuk. Hogy ennek az orvoslásnak mik lesznek a lehetőségei, az erősen összefügg az ország gazdasági helyzetével, és mivel mi egy keresztény párt vagyunk, azzal is, hogy a társadalom többi, hasonló módon sérült és hasonló módon megrongált, vagy anyagiakban és szellemiekben megkárosított rétegének is hasonló módon tudjunk elégtételt szerezni. - Tehát egy erkölcsi-anyagi elégtételről van szó, amely igazságos, és tekintettel van nemcsak a paraszti és falusi társadalom minden sérült, sérelmet szenvedett rétegére, arányban az ország gazdasági teherbíró képességével. Ez a programtervezet tehát nem lezárt, ezen még Professzor Úr is és munkatársai dolgoznak? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A földtulajdonról - 3. folyt.
|
- Hát úgy képzeljük el, hogy a jelenlegi politikai szituáció körülményei olyanok, amelyek még csak kisebb szellemi műhelyekbe adnak-adtak eddig lehetőséget az esetleges elkövetkezendő koncepciók, elgondolások kirajzolására-felrajzolására. Ezért ezek csak keretek lehetnek - és ezeket a kereteket, amelyeket mi igyekszünk ugyan elméletileg tartalommal és a történelmi tapasztalatokkal megtölteni, de legitimációját, a valóságos elfogadását mégis majd a népakarat fogja eldönteni - és ezért a mi célunk az, hogy ezekkel a programokkal mint tervezetekkel álljunk egyelőre a kisebb-nagyobb közösségek elé, és azoknak a kontrollján keresztül mérjük le, hogy vajon hogy lehet ebből a nagy közösség érdekében egy megfelelő szintetizált elképzelést kialakítani. - Biztos, hogy mint alapállás helyes és főleg becsületes -, azonban néhány konkrét kérdésre adandó válasz meg nem kerülhető. Így különösképpen előtérben áll a földtulajdon problémájának az alakulása. A paraszti társadalom egy jelentős része nem önként mondott le a földtulajdonról, egy jelentős részének a föld még ma is telekkönyvileg bejegyzett tulajdona. Hogy képzeli el a Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramja ebben a kérdésben elfogadható rendet teremteni -, mi az ajánlat ebben a vonatkozásban? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A földtulajdonról - 4. folyt.
|
- Hát mielőtt ennek az igen lényeges kérdésnek a részleteit, vagy megközelítő részleteit tárgyalnám, elsősorban azt kellene elmondanunk, hogy már van itt egy működő, élő jogszabály, amelyik éppen eléggé gyorsított módon a földtörvénnyel a legutóbbi év folyamán többször is módosításra került, és amelyik már eleve sérti azt az igényt, amit mi az alapkoncepciónkban szeretnénk kifejezni. Tehát máris vannak olyan szabályok, máris vannak olyan jogszabályok, amelyek jelentősen sértik az előzőekben vázolt - a népakarat alapján kinyilvánított - kibontakozás lehetőségeit. És ezért már azokon a fórumokon, ahol mi egyáltalán megfordulhatunk - és itt következett: az Ellenzéki Kerekasztal során is kifejtettük azokat a szempontjainkat, hogy egyenesen a meglévő jogszabályokból is tiltakozunk olyan intézkedések ellen, amelyek éppen ezt a koncepciónak a megvalósítását lehetetlenné teszik. Tehát mi azonnal meg kívánjuk szüntetni azt, hogy a szövetkezetek közös használatában lévő és a tagok nevén szereplő földeknek a kötelező megváltását a jog lehetővé tegye. Ezt meg kell szüntetni. Hasonló módon meg kívánjuk tiltatni a mező- és erdőgazdasági földek - tehát nem az építési telkek - hanem a mező- és erdőgazdasági földek bevitelét - vagyonrészként - a gazdasági társaságokba. Ez azt jelenti - ha vagyonrészként beviszik gazdasági társaságba, ez a külföldre való közvetlen eladás lehetőségét jelenti, mert a részvényen, a kft-tagságon és egyebeken keresztül ez külföldre kerülne ez a vagyon. És ebben mi nekünk az a véleményünk, hogy ezt nem szabad megengednünk. Nem akarjuk azt, hogy a tőkebevonásnak ne lehessen a mezőgazdaságban lehetősége - de ezt nem a tulajdon átruházásával, hanem helyette a föld meghatározott időtartamra szóló hasznának az átengedésével vagy részesedesével szeretnénk lehetővé tenni. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A földtulajdonról - 5. folyt.
|
- Ezt a jelenlegi földtörvény dirrekten nem így szabályozza - de indirrekten a társasági törvényen keresztül lehetővé teszi - és ma, - nem akarok ennek a részleteire talán ennél a problémakörnél kitérni -, de az a lényeg, hogy a külföldről mindennél nagyobb érdeklődés ez iránt van. Mert - úgy szoktam kifejezni - hogy a Csepel Műveket nem veszi meg senki, de a Csepel-szigetet tízezren vennék meg külföldről. Tehát lényegében érzékeltetni szeretném, hogy mit jelent a mai európai földpiac mellett, hogyha egy majdan Közép-Európából, majdan Európába integrálódó Magyarországon ilyen földterületeket a mai lehetetlen alacsony magyarországi földárakon meg lehetne szerezni. Ez nem egy tisztességes tőkebefektetés, hanem ez egy igen komoly spekulációs cél, amelyet a magyar nép, a magyar parasztság érdekében nem szabad megengednünk. - Na most a kialakult földtulajdoni jogi viszonyok között vannak állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, és a föld egy jelentős része változatlanul - legalábbis formajogi szempontból - egyéni tulajdonban van. Mi erre a megosztottságra a Kereszténydemokrata Néppárt agrártervezetének a válasza? - A mi véleményünk az, hogy elsősorban az a földtulajdon - ami tulajdonképpen mintegy 6-7 százalékig magántulajdon - az továbbra is magántulajdon. Azonkívül a termelőszövetkezeti földeknek, amelyiknek 36 százaléka az jelenleg is még a tagoknak a személyes tulajdonában van - ha a használat közös is. Ez minden körülmények között magántulajdon. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A földtulajdonról - 6. folyt.
|
Namost nagy probléma a további kérdés - és most itt nem is akarok ennél a pontnál ennek a részleteibe menni - a többire azt tudjuk mondani, hogy minden föld pedig a falué, a közösségé - amelyet a falu vagy mint közbirtokosság, vagy mint alapítvány - ezt most nem akarjuk ebben a pillanatban eldönteni -, de közösségként kezel. És ezzel nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az egyes vidékek, egyes emberek, egyes csoportok a saját lelki, vállalkozói alkatuknak megfelelően képesek lesznek azt a megoldást választani a gazdálkodásra, amelyik az ő saját érdekeinek megfelel. Mert nyilvánvaló - és mint kereszténypárt tudjuk azt, és nemcsak magunkról tudjuk, hanem tudjuk azt, hogy az amerikai gazdaságban sem - éppen a napokban olvastam egy anyagot - még az 50 százaléka sem vállalkozó jellegű, nekünk kell a másik 50 százaléknak a tisztességes, becsületes megélhetéséről is gondolkodni - és ezért ezt mi igazán továbbra is a közösségi gazdálkodás valamilyen ésszerű formájában, adott esetben szövetkezet vagy állami gazdaság szeretnénk és kívánnánk megoldani, és ezért nem feltétlenül akarjuk ezeket a kereteket szétbontani, lehetetlenné tenni. - Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramjában az igazi értelemben vett szövetkezés, szövetkezeti termelés, mondhatom talán úgy is, hogy igazi közösség-gazdálkodás - az belefér, benne van. - Az nemcsak hogy belefér, nemcsak hogy benne van, hanem mi úgy hisszük, hogy reális versenyképességet is tud teremteni. - A Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai tervezete és faluprogramja tehát nem kizárólag az önálló paraszti gazdálkodás modelljére épül? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A földtulajdonról - 7. folyt.
|
- Úgy érezzük, hogy ez ugyanolyan abszultizálása lenne az emberi természetnek, mint amikor a politika mindenkit közösségbe akar kényszeríteni. Mi úgy érezzük, hogy az emberiségnek van egy része, amelyik vállalkozó, amelyik önálló gazdálkodási tevékenységbe tudja igazán kiteljesíteni magát. Van egy része, amelyik a közösségen belül - és a közösségben azért a saját egyéniségét is kifejti - és ez a szövetkezetforma. De gondolok arra is, hogy vannak olyanok, akik meg szívesen fogadják az irányítást - mint egy állami birtokon az irányítást - és ott tudnak ugyanolyan teljesítményt kifejteni adott esetben. - Alkalmazotti viszonyban... - Alkalmazotti viszonyban, és ugyanolyan hasznos állampolgárai lenni a közösségnek, a falunak, a társadalomnak - mert az ő képességük a természetadta lehetőségek között csak eddig terjed. Tehát mi ezeket a sokrétűségeket akarjuk kibontakoztatni. Szeretnénk. Természetesen a megfelelő versenyfeltételek mellett, és nem felülről irányítva, hanem alulról az igények szerint felépülve. - Ezt mondja dr. Pallós László, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai téziseiről. +++
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|