|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi konferencia a polgári jogi kodifikáció kérdéseiről (1.rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Magyarországon az elkövetkezendő fél évtizedben vegyestulajdonú piacgazdaság létrejöttével kell számolni, jelentősen átalakulnak a tulajdonviszonyok. Egyebek között erről beszélt dr. Sárközy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára a polgári jogi kodifikáció kérdéseit elemző nemzetközi kerekasztal-konferencián az MTA Zenetudományi Intézetében.
Előadásában kifejezte meggyőződését, hogy támogatni kell a működő tőke beáramlásának gyorsítását, biztosítva, hogy a külföldiek a magyar gazdálkodókkal - s nemcsak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel, hanem magánvállalkozásokkal is - közös cégeket hozzanak létre társasági formában. Szerinte az állam közhatalmi és tulajdonosi funkcióját következetesen, szervezetileg is el kell különíteni. Arra van szükség, hogy a közhatalmi-jogi szabályozás valamennyi gazdálkodóra nézve egyformán érvényesüljön, az állami vállalatok ne élvezzenek privilégiumokat. A ,,túlállamosítás,, csökkentése elengedhetetlen: privatizálni kell a szövetkezetek, a helyi, területi önkormányzatok, a kül- és a belföldi vállalkozók javára. Az állami szektor befolyása ennek eredményeként csökken ugyan, de a nyugati államokéhoz képest még mindig jelentős tényező marad. Sárközy Tamás szólt arról is, hogy - bár a versenyszféra nagyvállalatainál kívánatos lenne - valamennyi állami vállalatot nem lehet társasággá átalakítani. Arra van szükség, hogy az állam intézményesen támogassa: a részvénytársaságokban a munkavállalók minél szélesebb körben jussanak ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényhez, illetve a lakosság vásároljon értékpapírokat, jusson kisrészvényesi pozícióba. Ennek alapjait a társasági törvény, illetve a szövetkezeti törvény 1989-es módosítása megteremtette, de az értékpapír-kibocsátási törvény után újabb intézkedésekre van szükség. Nélkülözhetetlen, hogy az állam támogatásban részesítse az állampolgári kisvállalkozásokat, gazdasági ösztönzőkkel is segítse minél több közkereseti és betéti társaság, kft létrejöttét magánerőből. Ennek alapfeltétele, hogy az államigazgatási előírások feleslegesen ne gátolják a tulajdonos rendelkezési jogát, a gazdálkodó szervezetek belső működésének rendjét pedig az állam kívülről ne szabályozza. (folyt.köv.)
1989. szeptember 5., kedd 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia a polgári jogi kodifikáció kérdéseiről (2.rész)
|
A konferencia résztvevői között az általános kérdések megvitatása során véleménykülönbség volt abban, hogy a Polgári Törvénykönyv átalakítására milyen időszakban lehet sort keríteni. Többek szerint a reformkodifikációt akkor kell végrehajtani, ha kialakult egyfajta stabilitás, mások viszont úgy érveltek, hogy a jogszabályokat akkor kell rendezni, beépíteni a jogrendszerbe, amikor arra megértek a társadalmi-politikai feltételek. E kérdésben a magyar álláspont sem egységes, mert az új PTK megalkotásához először azt a kérdést kell tisztázni, miként változik meg a tulajdoni rendszer. Amíg ebben nincs teljesen egyértelmű politikai álláspont, amíg nem születik valamiféle többségi vélemény, addig nincs mit jogszabályba foglalni. Az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezett bevezetésének 1992-es dátumát tehát abban a reményben hirdették meg, hogy a tulajdoni rendszer alapkérdéseiben döntenek az új Alkotmány megalkotása során. Megoszlottak a vélemények abban is, hogy milyen részletességűnek kell lennie egy kódexnek. A legfontosabb azt tisztázni, hogy a bíróság milyen hatáskörrel rendelkezzék. Többségi álláspont szerint amennyiben a törvényalkotó valamennyire is stabil jogszabályt kíván alkotni, teljes részletességű jogalkotásra nem lehet törekedni. A gazdaság jogalkotási területének részkérdéseit áttekintve különböző álláspontok alakultak ki például a szerződések szabályozását illetően. Ez részben összefügg azzal, hogy szükség van-e önálló kereskedelmi törvényre, vagy sem. Ami emellett szól: szinte naponta alakulnak újfajta gazdasági kapcsolatok, s az igények változásában a technika fejlődése is közrejátszik. A vita elsősorban arról folyt, hogy e kérdést miként lehet egységes törvénybe foglalni. (MTI)
1989. szeptember 5., kedd 16:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|