|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
EKA-MSZMP tárgyalások
|
--------------------- München, 1989. szeptember 5. (SZER, Magyar híradó) - Az Ellenzéki Kerekasztal tegnap igazi politikai ellenféllel, az MSZMP-vel ült szemben a középszintű egyeztető tárgyalásokon. Mint jelentettük: megegyeztek abban, hogy a címer ügyében népszavazás dönt. Kompromisszum született a tervezett alkotmányban használadó megjelölésről, melynek értelmében a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyformán helyet kapnak a következő alkotmányban. De az ugyancsak jelenlévő Szőcs Géza több más eredmény mellett hiányolta az MSZMP tárgyalócsoportjának korábban tapasztalt szuverén fellépését. Az okról - mint tudjuk - Pozsgay Imre azt mondta: a Központi Bizottság nem támogatta a tárgyalócsoport álláspontját a munkahelyi pártszervezetek ügyében. Nos, ez után a bevezető után hallgassák meg Szőcs Géza tudósítását: - A nyilvánosság egy és oszthatatlan - jelezte Orbán Viktor hétfőn délután a Nemzeti Kerekasztal újabb középszintű tárgyalási fordulóján, mikor feltették a kérdést, hogy van-e az ellenzéknek kifogása az amerikai és angol sajtóattasék jelenléte ellen. A továbbiakban még egy figyelemreméltó politikabölcseleti aforizma hangzott el a tárgyalóasztalnál, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor bizonyos részproblémákat egymással kötelezően összefüggőnek értelmezett, amelyeket célszerűtlen és indokolatlan volna külön-külön tárgyalni. Másfelől majdhogynem elvtelen árukapcsolásnak minősítette azt, hogy az MSZMP delegációja a munkahelyek párttalanításának és a pártok külföldről kapott adományainak kérdését globális halmazként igyekszik kezelni. Erre felelte Pozsgay Imre azt, hogy minden mindennel összefügg. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- EKA-MSZMP tárgyalások - 1. folyt.
|
És valóban. Az olykor kevésbé jelentős kérdésekben való lassú, araszoló előrehaladás - amilyennek a hétfői ülésen is tanúi lehettünk - összeadódhat, kumulálódhat, és kikényszerítheti a kardinális kérdésekben való döntéseket, azaz megállapodásokat is. Elhalasztva-elnapolva, alacsonyabb szintre visszautalva egy-egy megoldhatatlannak tűnő problémát, a tárgyaló felek nemcsak időt nyernek, de sokszor az oly gyorsan változó valóság maga is az érdekeltek segítségére siet. Itt van például az MSZMP munkahelyekről való kivonulásának tüskés és ágas-bogas kérdéskomplexuma. E téren, mint tudjuk Pozsgay - legalábbis egyelőre - meghátrálni volt kénytelen, és bárki azt hihetné, hogy a döntést a párt keménylegényeinek és az ellenzéknek az összecsapása fogja eldönteni. Lehet, hogy ez így lesz. És lehet, hogy valamiféle patthelyzet fog állandósulni. De nem tűnik az sem kizártnak, hogy az áttörést, a gyors megoldást valami egészen váratlan, a Nemzeti Kerekasztalon kívüli - ilyen értelemben külső - történesnek, vagy tényezőnek lehet majd köszönni. Mint amilyen például az az érdekes módon kellő nyilvánosságot nem kapott tény, hogy a magyar rádión belül az úgynevezett Politikai Adások Főszerkesztőségének kommunista pártszervezete úgy döntött, hogy önként kivonul a munkahelyéről. E kivonulást az alapszervezet többségében szavazta meg - néhány tartózkodással - s ez a döntés nem azt jelenti, hogy az érintettek kilépnének a pártból. Tagságukat megőrizve, más keretek közt fognak részt venni munkahelyen kívül a mindennapi életben. E döntést az teszi még fontosabbá, hogy a szóban forgó önfeloszlató alapszervezeti gyűlésen részt vett a rádió párttikára is, aki - most már múlt időben - tagja volt a Politikai Adások Főszerkesztősége alapszervezetének. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- EKA-MSZMP tárgyalások - 2. folyt.
|
Lehetséges, hogy a Magyar Rádióban olyasmi indult el, aminek messzemenő kihatásai lehetnek a párt végleges álláspontjának kialakításában és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások sikerében. Végezetül még egy fontosnak tűnő részlet: úgy tűnik, mind kevesebb annak a valószínűsége, hogy még idén sor kerüljön a parlamenti választásokra. +++
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|