|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Október 23-ika Bizottság alakult
|
-------------------------------- London, 1989. szeptember 4. (BBC, A világ minden tájáról) - Több magyarországi párt és szervezet képviselői Október 23-ika Bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy az 1956-os forradalom kezdetének napját nyilvánítsák pirosbetűs nemzeti ünneppé. Adásunk előtt telefonon beszéltem Bereczky Vilmossal, a bizottság szóvivőjével. Mindenekelőtt az Október 23-ika Bizottság közleményét olvasta fel: "- A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Recski Szövetség képviselőiből Október 23-ika Bizottság alakult, az 1956 október 23-ikán kezdődött forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és megünneplésének megszervezéséért. A bizottság javaslatot intézett a magyar Országgyűléshez, hogy a most szeptemberi ülésszakon nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá az évfordulót. A bizottság egyben csatlakozásra szólít fel minden olyan pártot, szervezetet és mozgalmat, amely egyetért céljaival, és az 1956 november 4-iki fegyveres beavatkozás és az azt követő megtorlás elítésével. Csatlakozási cím: Október 23-ika Bizottság (Bereczky Vilmos leveleivel) 1024 Budapest, II. Forint utca 12. III. emelet 3." - Bereczky Vilmos szóvivő olvasta fel az Október 23-ika Bizottság közleményét. Megítélése szerint milyen esélyei vannak arra, hogy nemzeti ünneppé nyilvánítsák az októberi forradalom évfordulóját? (folyt.)
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|