Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)

Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány
módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása.
Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra
jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben.
Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon
javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek,
alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás
bizonyos területein dolgozók.

    A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az
előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki
az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP
tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a
köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell
szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési
indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt
nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen
népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma
megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz.

    Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa
szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre
vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti.

    Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a
sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az
alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra
jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek
megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek
preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a
következő meghatározás: ,,A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.,,

    Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai
párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a
párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak.
Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a
köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az
MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a
harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon
kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben - mint
kiderült - a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes
álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva
kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél
hozzájárult. (folyt.köv.)


1989. szeptember 4., hétfő 20:25


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD