|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A HM sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. szeptember 1., péntek - Számos, a Magyar Néphadsereg életét érintő kérdés került terítékre azon a pénteki tájékoztatón, amelyet a Honvédelmi Minisztérium vezető beosztású munkatársai adtak a sajtó képviselőinek. A honvédelmi tárca és az újságírók immár hagyományossá váló találkozóján ezúttal a fegyveres erők formálódó új szolgálati szabályzata állt a figyelem középpontjában.
Bíró József vezérőrnagy ezzel kapcsolatban arról szólt, hogy megkezdte munkáját a szolgálati szabályzat megújításának feladatával megbízott szerkesztő bizottság. A tervek szerint csak fokozatosan, egy-másfél évre ,,elosztva,, lépnek életbe a megújuló szabálygyűjtemény egyes előírásai, mivel a szerkesztőknek számos esetben be kell várniuk a még csak most formálódó magas szintű jogszabályok megszületését. Ennek ellenére, ahol lehet, már most módosítják a katonai élet ,,törvénykönyvét,,. Így például a módosítások első lépéseként honvédelmi miniszteri rendelettel már szeptember közepétől új alapokra helyezik a katonák vallásgyakorlásával és egyesülési jogaival kapcsolatos szabályozást. (Ennek tervét egyébként az elmúlt napokban egyházi vezetőkkel is egyeztették.) Az új szabályozás lényege: a katonák a ,,szolgálati érdek betartása mellett,, szabadon gyakorolhatják ezen állampolgári jogaikat. A szolgálati érdek mibenlétét firtató kérdésekre a vezérőrnagy elmondta: ez a megszorítás gyakorlatilag annyit tesz, hogy a katonák a laktanyák falain kívül - ott viszont a civilekkel azonos feltételek mellett - gyakorolhatják jogaikat. A módosítások második lépcsője november végére várható, az addigra ,,beérő,, törvénytervezetek függvényébn; a teljes egészében megújuló szolgálati szabályzatra előreláthatólag 1991 végéig, rosszabb esetben 1992 első feléig kell várni. Ami a szabályzatreform elveit illeti, a katonai vezetés arra törekszik, hogy a szolgálati szabályzat egy szuverén ország nemzeti hadseregének jellegét fejezze ki, egyben a korszakos társadalmi változásokat követve egyfajta ,,emberarcú,, belső rendet hozzon létre a honvédség kötelékében. A tárca irányítói egyébként nem kívánják ,,kisajátítani,, a fegyveres erők életének szabályozását; ellenkezőleg, azt javasolják, hogy a legfontosabb rendezőelvekről magasabb szintű jogszabályok, törvények rendelkezzenek. Újdonság lesz az is, hogy a szolgálati szabályzatot publikálják, bárki megvásárolhatja majd. (folyt.köv.)
1989. szeptember 1., péntek 15:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A HM sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A leszerelés ára címmel tartott tájékoztatójában Móricz Gábor ezredes egy eddig még kevésbé ismert összefüggésre hívta fel a figyelmet. Történetesen arra, hogy a magyar haderők év elején bejelentett egyoldalú csökkentése a népgazdaság terheinek enyhítése mellett nem kevés kiadással is jár. A probléma érzékeltetésére az ezredes párhuzamot vont a honvédséget érintő intézkedések végrehajtása és a veszteséges vállalatok felszámolása között. Mindkét esetben olyan intézkedéssorozatra kell felkészülnie a társadalomnak, amely hosszabb távon jelentős hasznot hoz, rövid távon azoban nem kis ráfordítást igényel. A csökkentés nyomán jelentkező költségekre példaként említette meg, hogy a megsemmisítésre ítélt tankok feldarabolása egyenként mintegy 250 ezer forintjába kerül a néphadseregnek. Ugyanis a kohók - amelyek egyébként szívesen vállalják a harckocsik beolvasztását - csak e meglehetősen munkaigényes művelet után tudják hasznosítani a fémhulladékot. A honvédelmi költségvetés lefaragásának egyik nemzetközi vonzata, hogy a korábban hadi megrendelésre dolgozó magyar vállalatokhoz még mindig érkeznek szovjetunióbéli partnereiktől a korábban megrendelt eszközök, anyagok, ami nagy készletezési problémákat szül. (A gondokat az okozza, hogy a katonai szállításokra is érvényes a KGST-tagországok ,,tervszerű,, együttműködése; így e megrendeléseket is évekkel korábban kellett leadniuk.) Egy másik következmény: a tagállamok közötti nullszaldós haditechnikai csere miatt a magyar import beszűkülése automatikusan maga után vonzza az exportlehetőségek csökkenését. Móricz ezredes illúziónak tartotta azt az elképzelést, hogy egy méreteiben, létszámában diétára fogott, ám korszerűbb hadsereg jóval olcsóbb lenne. Egy szuverén állam biztonságát maradéktalanul garantálni képes, a kor színvonalán álló eszközökkel felszerelt haderő sokba kerül. Az ezredes következtetése: a katonai költségvetés további csökkentése akadályozná a magyar haderők reformjának megvalósítását. Szabó Egon vezérőrnagy a hadsereg és a társadalom kapcsolatát erősítő katonai rendezvényekről adott tájékoztatást. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a Minisztertanács döntése nyomán jövőre, hazánk fasizmus alóli felszabadulásának ,,kerek,, évfordulóján nem lesz katonai díszszemle. Ezzel egyrészt az európai bizalom légkörét kívánják erősíteni, másrészt megtakaríthatják a szemle több tízmillió forintos kiadásait. Az idén szeptemberben is megtartják viszont a Fegyveres Erők Napját, és az azt kísérő városligeti mulatságokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 1., péntek 15:59
|
Vissza »
|
|
A HM sajtótájékoztatója (3. rész)
|
A Fegyveres Erők Napja alkalmából a hadtörténeti intézet tanácskozáson látja vendégül a történelmi egyházak vezetőit; az eszmecserén azt a szerepet értékelik, amelyet a magyar egyházak játszottak a sorsfordító történelmi események idején a haza védelmében. Kiemelkedő eseménye lesz a Magyar Néphadseregnek szeptember 30-án az újoncok eskütétele. Ezt országszerte ,,nyitott kapuk napja,, kíséri a laktanyákban. Október 6-án katonai tiszteletadás mellett megrendezett koszorúzási ünnepségen emlékeznek meg az aradi vértanúkról a Hősök terén. Egy kérdés kapcsán Keleti György ezredes röviden szólt a Munkásőrség jövőjére vonatkozó elképzelésekről. Elmondta, hogy a honvédelmi vezetés álláspontja szerint a Munkásőrség önkéntes fegyveres testület, s mint ilyen, nem tagozódhat be a sorkötelezettségre épülő hadseregbe. A körvonalazódó elképzeléseknek megfelelően a Munkásőrséget a ,,nemzeti védelmi erőkbe,, integrálnák. Ugyanakkor Keleti ezredes hangsúlyozta: a Munkásőrség jövőjére vonatkozó alapelvek kimunkálása a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások kompetenciájába tartozik. A Honvédelmi Minisztérium ezért nem kíván az ügyben további nyilatkozatokat tenni, mivel ez a kerekasztal-tárgyalások befolyásolását jelentené. (MTI)
1989. szeptember 1., péntek 16:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|