|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültek jogai - 1. folyt.
|
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szervezet kiállíthat utazási dokumentumokat a menekültek számára és azután azt mondotta: "Ez egy olyan ügy, amelyben a Vöröskeresztnek önmagának kell döntenie. Ha azonban a kiutazási dokumentumok kibocsátása mellett döntene, ez ellen Magyarországnak nem lenne kifogása." A célzás félreérthetetlen, de jelenleg még nem biztos, hogy minderre a legfelsőbb vezetés is áldását adja-e. Ezért nem szabad megfeledkezni a második lehetőségről sem. Ez az volna, hogy Magyarország a menekültek NDK-ban kiállított dokumentumait újraértékeli és úgy értelmezi, hogy ezek feljogosítják őket az ország elhagyására. Tisztán jogi szempontok alapján Magyarországnak erre lehetősége lenne. Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában a nemzetközi jog nyugatnémet szakértője, Rosch (?) professzor is felhívta a figyelmet. Ez esetben Magyarországnak ki kellene jelentenie, hogy a polgári és politikai jogokról 1969-ben megkötött ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségei magasabb rendűek, mint az NDK-val ugyanebben az évben aláírt pótjegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek. Ebben a jegyzőkönyvben jelentették ki ugyanis, hogy az NDK dokumentumok nem jogosítanak fel harmadik országba való kiutazásra. Mivel azonban az ENSZ-egyezményt Magyarország korábban ratifikálta, elsősorban ehhez kell magát tartania. Bármi legyen is a magyar döntés, jelenleg a legtöbb jel arra mutat, hogy e két lehetőség - Vöröskereszt útlevél vagy NDK személyigazolvány - egyikét fogják választani. Az NDK presztizsét, amelyre Magyarország továbbra is figyelmet fordít, mindkét megoldás kevésbé sértené, mintha Budapest elismerné azokat az útleveleket, amelyeket a mmagyarországi nyugatnémet követség állított ki az NDK polgárok számára. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|