Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Az MSZMP és az ellenzék

London, 1989. augusztus 31. (BBC, Esti panoráma) - A magyar
Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai a választási rendszerrel kapcsolatos
javaslatokhoz vezettek. Ezekről és a tárgyalásokról általában néhány
kérdést tettem fel a studióban szakértőnknek, Pártos Gábornak.

    Olyan vélemny is elhangzott már, hogy a
keresztasztal-beszélbetés a hét közepére véget érhet, hiszen most
már zöldágra vergődtek. A kerekasztal többször megfeneklett, azután
új lendületre kapott, most legalább van néminemű konkrét eredmény,
ez a bizonyos választási rendszer, a 150-150-50, valamint néhány
érdekes kijelentés, különösen Pozsgay Imre szájából.

    Én nagy érdeklődéssel figyeltem a lengyel választások
előkészítését abból a szempontból, hogy hogy néz ez ki majd
Magyarországon, és örömmel látom, hogy itt mintha kedvezőbb lenne ez
a rendszer, ami nem tudom milyen mintára, német mintára vagy angol
mintára, kialakult. Hogy látod te ezt a 150-150-50 rendszert, és mi
ez tulajdonképpen?

    - Említetted az angol példát is, nyugatnémet példát is. Ez az új
választójogi tervezet leginkább a nyugatnémet példára emlékeztet.
Tulajdonképpen egyrészt egy kombinációja az egyéni
választókerületeknek és a lajstromos rendszernek. Ami azt jelenti,
hogy az egyéni választókerületben nyilvánvaláan a legtöbb szavazatot
megszerző jelölt jut be, de a többi jelölt szavazatai elvesznek,
semmit nem számítanak. Na most ezt azzal próbálják valamilyen mádon
megoldani, hogy megyei listák lesznek, amelyek alapján a különböző
pártok annyi jelöltet juttathatnak a parlamentbe, amennyi szavazatot
kaptak, és a maradék ötven hely pedig ezen az országos listán
szintén majd szét lesz osztva a pártok között, olyan mértékben, hogy
hány szavazatot kaptak az egyéni választkákerületekben. (folyt.)


1989. augusztus 31., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.

- Nem. Azt hiszem, ez az országos lista, amelyik jelenleg még
érvényben van, amelyen 35 jelölt indult ...

    - Helyesebben el sem indult, csak ...

    - Nem is indultak ...

    - Kijelölték őket. Ez azt hiszem, most már teljes mértékben
idejét múlta.

    - Ezek jobb lenne, ha egy felsőházban, egy kétkamarás parlament
felsőházában ülnének, mint mondjuk szenátorok. De térjünk vissza
most egy kicsit a lengyel példára. Ott persze van a Szolidaritás, ez
a rendkívül erős és egységes ellenzéki tömb. Magyarországon az
ellenzék meglehetősen szétforgácsolt. Hogy tud majd megbírkózni
ebben az új rendszerben, a választási küzdelemben a feladattal, hogy
egyáltaán egy párt részéről egy komoly parlamenti szekció
kialakulhasson?

    - Az ellenzék csakis úgy tud ezzel a feladattal megbírkózni,
hogyha összefog. Láttuk is, hogy ez hogy folyt le a legutóbbi
pótválasztásokon, ahol az ellenzék, amely támogatta egyöntetűen a
Magyar Demokrata Fórum jelöltjeit, sok sikerrel szerepelt. Három
ellenzéki képviselő bejutott a parlamentbe. Az MSZMP nem dicsekedhet
eredményével. Ugyanerre szükség lesz az új választások, a
jövendőbeli választások folyamán is. Az ellenzék nyilvánvalóan
azáltal, hogy lajstromos rendszerben is indulnak, a szavazatok
arányában kap majd helyet a parlanentben. Ugyanakkor arra is szükség
lesz, hogy a választások után, illetve még a választások folyamán is
az egyéni választókerületekben összefogjanak, és ilyen módon tudják
megszerezni a szükséges szavazatok számát. (folyt.)


1989. augusztus 31., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.

- Most visszatérve arra amit említettem, hogy a
kerekasztal-tárgyalások folyamán érdekes kijelentések hangzottak el,
úgy tűnik, hogy Pozsgay Imre megint mintha egy lépéssel előreszaladt
volna. Kijelentette, hogy a pártalapszervezetek kérdését meg kell
vizzsgálni. És ezzel minthogyha gyengítené a párt erejét. Mi erről a
véleményed?

    - Igen. Az Ellenzéki Kerekasztal hosszú ideje azt vallja, hogy
nem szabad pártalapszervezeteknek működnie a különböző
munkahelyeken. Nyilvánvalóan ezzel is gyöngíteni próbálják az MSZMP
óriási erejét, jelenlétét a gazdaság, társadalompolitika különböző
szféráiban.

    Ugyanakkor az MSZMP eddig csak arra volt hajlandó, hogy
megszüntesse a pártalapszervezetek jelenlétét egyrészt a
hadseregben, másrészt a bíróságokon és általóban mondjuk a
köztisztviselők, állami dolgozák körében.

    Amit Pozsggay Imre mondott a minap, az inkább megfelel az
ellenzék véleményének, tehát annak, hogy ne legyen semmilyen
munkahelyen, munkaterületen ennyi pártalapszervezet. Most két dolog
lehetséges. A múlt hónapok során Pozsgay Imre nagyon gyakran - ahogy
te is említetted - legalább egy, néha két-három lépéssel a
pártvezetőség előtt futott. És azután több esetben is - most az
1956. megítéléséről beszélünk például - végül is a pártvezetőség
csatlakozott hozzá.

    Ez nagyon valószínű most is, de ugyanakkor nem szükségszerű.
Lehetséges, hogy itt Pozsgay Imre valóban csak egy egyéni véleményt
nyilvánított ki, és lehetséges, legalábbis ideig-óráig, a
pártvezetőség nem fogja ezt elfogadni. +++


1989. augusztus 31., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD