 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató Király Zoltán képviselő javaslatáról (1. rész)
|
1989. augusztus 31., csütörtök - Az Európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására tett javaslatot Király Zoltán országgyűlési képviselő. Javaslatában szorgalmazza, hogy a volt szövetséges hatalmak és az érdekelt országok, vagy a helsinki záróokmányt aláíró államok külügyminiszterei még 1989-ben Budapesten vagy Nyugat-Berlinben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy 1995-re valamennyi európai országból távozzanak az ott állomásozó idegen csapatok. Ezzel egyidejűleg pedig a NATO-t és a Varsói Szerződést létrehozó országok kimondhatnák a két katonai tömb megszűnését.
A most nyilvánosságra hozott javaslatot csütörtökön a
Parlamentben ismertette Király Zoltán az újságírókkal. A képviselő
elmondotta: reméli, hogy hatásos lehet egy ilyenfajta népi
diplomáciai kezdeményezés, főként, ha minél több szervezet, párt,
politikai tömörülés és állampolgár csatlakozik a felhíváshoz.
Hozzátette: a kezdeményezéshez jó alkalomként szolgál a második
világháború kitörésének 50. évfordulója, hiszen - mint hangsúlyozta
- Európában ugyan negyvennégy esztendeje béke van, ám ez a béke
folyamatos megújításra szorul. Ennek során pedig fontos lenne
mindkét oldalon az ellenségképpel való végérvényes szakítás.
A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról Király
Zoltán úgy vélekedett, hogy ezt csak az összeurópai rendezés
keretébe illesztve lehetne megvalósítani.
A sajtótájékoztatón Király Zoltán javaslatának ismertetése
mellett bejelentették az ugyancsak az ő felvetése nyomán
szerveződött ellenzéki képviselői csoportosulás létrejöttét. Az
ellenzéki frakcióhoz csatlakozott a közelmúltban a parlamenti
pótválasztások során mandátumhoz jutott három képviselő, Roszik
Gábor, Debreczeni József, Raffay Ernő, s rajtuk kívül Bánffy György
is.
Ezzel kapcsolatosan Király Zoltán kifejtette: a
parlamentarizmushoz elengedhetetlenül hozzátartozik egy, az
oppozíciót felvállaló csoport léte. Ugyanakkor a jelenlegi átmeneti
időszakban fontos, hogy az ellenzéknek legyen parlamenti
képviselete. Hozzáfűzte azonban, hogy a parlamenti ellenzék
tevékenysége nem jelenti az Ellenzéki Kerekasztal egységes
képviseletét a Tisztelt Ház falai között. (folyt.köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató Király Zoltán képviselő javaslatáról (2. rész)
|
Az újságírók kérdéseire válaszolva Roszik Gábor elmondta azt is,
hogy bár a pótválasztások során mandátumhoz jutottak valamennyien a
Magyar Demokrata Fórum tagjai, ez nem jelenti azt, hogy úgymond az
MDF politikai szócsövei kívánnának lenni a Parlamentben. Ezt
erősítette meg Raffay Ernő is, aki annak a véleményének adott
hangot, miszerint az ellenzéki képviselőknek valamennyi ellenzéki
politkai erő nevében kell fellépniük - mindaddig amíg közös az
ellenfelük. A közös ellenfél pedig nem más - hangsúlyozta a
képviselő - mint ,,az országot tönkretevő kommunista hatalom,,.
Az újonnan megválasztott MDF-tag képviselők - ugyancsak a
kérdésekre reagálva - elképzelhetetlennek tartották, hogy bármiféle
paktum létrejöhetne az MDF és az MSZMP reformszárnya között. Még azt
is kizártnak ítélték, hogy a választásokat követően koalícióra lépne
egymással e két politikai erő, főleg, ha az MSZMP továbbra sem
szabadul meg azoktól a csoportjaitól, amelyek egyértelműen
konzervatív, dogmatikus irányvonalat képviselnek. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|