Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Krassó-nyilatkozat a magyar közvéleményről

London, 1989. augusztus 27. (BBC, Késő esti panoráma) - Krassó
György, a Magyar Október Párt alapító tagja tegnap este érkezett
Londonba. Aziránt érdeklődtem tőle, milyen magatartást tanúsít a
lakosság a politikai élettel szemben.

    Mindenekelőtt azt kérdeztem meg, hogyan reagáltak Magyarországon
a lengyel fejleményekre. Arra, hogy megszűnt a kommunista párt
monopóliuma, és hogy nem kommunista miniszterelnök került a lengyel
kormány élére.

    - Ehhez azért el kell mondani, hogy a magyar lakosság többsége
az ebben az értelemben nem politizál. Tehát nem kíséri figyelemmel
nap mint nap a nemzetközi politikai fejleményeket, és nem gondolnám,
hogy a lengyelországi legújabb változásokra valami különlegesen
heves módon reagálna. De gondolom, hogy aki újságot olvas, az azért
ezt megelégedéssel nyugtázza, hogy végül sok év után egy
kelet-közép-eeurópai országban is elkövetkezhetett az, hogy ne
kommunista legyen a kormányfő.

    Ami most a politizáló elitet illeti, ami néhány tízezer emberre
tehető, azok persze feszülten figyelemmel kísérik a lengyel
fejleményeket, hiszen egy kicsit a lengyelországi változásokból
kiolvassák a magyarországi lehetséges változások menetét is,
jóllehet a két ország között nagyon sok az eltérés is, de nagyon sok
a hasonlóság is.

    Ennek örültek, de ugyanakkor sokan kritizálták a Szolidaritásnak
az elmúlt hetekben való kicsit tétova magatartását, különösen ami a
szavazás utáni visszaállítási kísérletét jelentette a kerekasztalon
való megegyezéseknek. Egyáltalában a lengyelországi választások
eredménye úgy tűnik, hogy a magyar kerekasztal-tárgyalásokba vetett
bizalmat is kissé aláássa, mint ahogy sok más kérdés is
problematikussá vált a Kerekasztal utolsó tájékoztatásai nyomán.
(folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A magyar közvéleményről - Krassó - 1. folyt.

- A kérdést meg kell köszönnöm, mert azt hiszem, hogy nem
fejeztem ki magam pontosan. Én egy alapító tagja vagyok a Magyar
Október Pártnak, és a mi egyik tevékenységünk az volt az elmúlt
hetekben, hogy gyárak kapujához látogattunk ki és munkáskerületekbe.
Voltunk Csepelen, Újpesten, Óbudán és a talán bezárásra váró Ikarus
gyár előtt Mátyásföldön, és ott a munkásokkal beszélgettünk,
ismertettük a párt programját és kérdeztük az ő véleményüket. És azt
tapasztaltuk, hogy nagyon-nagyon erősen politizálnak. Mindenkinek
megvolt a véleménye annak ellenére, hogy a félelem nagyon elevenen
él még az emberekben. Ezt például azon lehetett látni, hogy a
többség a nevét nem akarta megondani. Aki hozzászólt és például
amikor teherautóval voltunk, nem akartak feljönni a teherautóra,
hanem csak lent a tömegben szóltak hozzá.

    Ez a politizálás teljesen más, mint az az elit politizálása, ami
politika néven ismeretes Magyarországon. Itt lényegében a lakosság
legfontosabb problémáit teszik szóvá, azt: miért olyan magas egy
igazgató fizetése és miért olyan kevés az övé? Mi történik azokkal a
milliárdokkal, amiket adó címén levonnak? Mi változik egyáltalán az
országban? Mi lesz a nyugdíjasokkal a vágtató infláció körülményei
között? Miért vannak ugyanazok a helyükön, akik eddig is ott voltak?

    Feltesznek olyan kérdéseket is, hogy például Újpesten
megmutatták a nemrég felépült új pártház épületét, hogy abból hány
száz lakást lehetett volna építeni, és hogy ezen nem lehet-e
változtatni? Sokszor olyan kérdéseket is, hogy például: mi van a
szürkeállománnyal? - ahogy mondani szokták. Ez már nem az ő
kifejezésük, csak: mi lesz azokkal az értelmiségiekkel, vagy mi lesz
az országgal, ha az értelmiség emigrál? (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza »


- A közvéleményről - Krassó - 2. folyt.

Voltaképp minden fontos kérdéshez hozzászólnak, és mindig nagy
taps fogadta az olyan napi gondokon messze túlmutató követeléseket,
hogy például a szovjet csapatok azonnal kivonuljanak
Magyarországról. Nagyon nagy érdeklődés kísérte azt a javaslatunkat,
hogy a munkások, munkástanácsok vehessék kézbe a vállalatot, mint
egyik alternatíva a tőkés tulajdonnal és állami tulajdonnal szemben.
Vagy azt, hogy a munkások adott esetben - ahol erre mód van -
megkaphassák saját tulajdonba a munkapadokat, hogy nyithassanak egy
kisvállalatot egy esztergapaddal és néhány szerszámmal vagy satuval.

    Szóval az emberek nagyon is politizálnak, de ez a politizálás
teljesen más, mint azok a megbeszélések, alkudozások, amelyek
pártérdekeket követve a kerekasztal-tárgyalásokon folynak nagyrészt
titokban. Bár erről most hozzátehetnék valamit, hogy éppen most, az
elmúlt órákban volt egy sajtótájékoztató Budapesten, amin kiderült,
hogy most megegyeztek abban, hogy az úgynevezett középszintű
kerekasztal-tárgyalások a továbbiakban nyilvánosak lesznek, és a
sajtó képviselői ott ülhetnek. Ez nem egy nagy eredmény, de már
valami, és mindenképp mutatja - hogy egy kicsit hazabeszéljek - a
Magyar Október Párt állásfoglalásának helyességét, amelyben már
megalakulásunktól kezdve erősen bíráltuk a kerekasztal-tárgyalások
menetét többek között e miatt a titkosság miatt.

    - Mondod, hogy nagyon sokan politizálnak, de nem úgy
politizálnak, mint ahogy a hivatalos pártok. Ezek valójában azon a
módon, ahogy beszélnek, és azok a tárgyak amikről beszélnek arra
mutatnak, hogy ezeket hiányolják a hivatalos politikából, vagy a
hivatalos politikának az univerzumából, s azért beszélnek ezekről a
kérdésekről. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A közvéleményről - Krassó - 3. folyt.

- Persze, feltétlenül így van, és ez az egyik oka annak, hogy
nem bíznak az újonnan alakult pártokban. De ennek egy másik oka is
van. Az, hogy évszázadok óta mindig becsapták a politikusok az
embereket, és az utolsó évtizedekben pedig annyira eltértek a szavak
a tettektől, hogy a legszebb szavaknak se tudnak hinni. De ez a
másik oka, hogy valójában a napi problémákról annyira
általánosságban esik csak szó a pártok programjaiban, hogy annak
igazán nem lehet hinni. Például amikor azt csináltuk, hogy a Münnich
Ferenc utcát átneveztük Nádor utcának, ez nem volt egy nagy dolog és
nem is az ország legfontosabb problémája, de az, hogy valami
cselekvés történt, egy mázolás történt és szívósan nap mint nap, ez
talán többet jelentett azoknak, akik részt vettek, mert sokan jöttek
el és kérték, hogy ők maguk festhessék le az utcanév-táblát. Sokat
jelentett azért, mert nem szavakat mondtunk, nem egy nyilatkozatot
tettünk közzé, hogy az utcaneveket meg kell változtatni. És itt most
nem is azon van a hangsúly, hogy helyes volt-e ez vagy nem, mert
költséget is okoz és nem olyan nagyon fontos dolog, hanem az, hogy
valamit az ember cslekedni próbál. De hát nem akarom én azt mondani,
hogy csak mi csinálunk ilyet, de azt, hogy ez valóban nagyon
hiányzik a politikai közéletből.

    - Úgy érzed, hogy van bizonyos fokig egy pártellenes
beállítottság Magyarországon éppen ebből kifolyólag, hogy a
pártokban nem beszélnek, nem csinálnak a pártpolitikában - és az
ellenzéki pártokat is beleértem itt -, nem beszélnek konkrét
problémákról, vagy legalábbis nem csinálnak semmi konkrét dolgot,
ami megragadná az emberek figyelmét. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza »


- A közvéleményről - Krassó - 4. folyt.

Nagyon erős pártellenes hangulat van. És nemcsak ezért. Ez csak
az egyik oldal. A másik az, hogy sokan azt mondják, hogy eddig csak
egy párt volt, amelyik a mi pénzünkből akart működni, most pedig már
van ötven párt. Az emberek úgy érzik, hogy ebben a nagyon rossz
gazdasági helyzetben, amikor mindenkinek romlik az élete, most egy
csomó párt úgy akar hatalomra kerülni és anyagi javakhoz jutni, hogy
kijelenti, hogy a népet képviseli. És mindehhez még hozzájön az,
hogy az emberek érzik és látják, hogy ezeknek a pártoknak a nagy
többsége voltaképp nem igazi párt - egy pszeudo-párt, amelyet
kommunista befolyással hoztak létre. Amelyeket pedig nem ezzel
hoztak létre, azok is nagyon hajlanak a kompromisszumokra. Más
pártokat meg valószínűleg ki is fognak zárni még a választásokban
való részvétel lehetőségéből is.

    Egyébként épp a mai sajtótájékoztatón hangzott el az, hogy aki
legalább 3 százalékát - ez az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja -,
vagy legalább öt százalékát - ez az MSZMP álláspontja - nem szerzi
meg a szavazatoknak, az nem kap képviselői mandátumot.

    De itt eltértem a kérdésedtől. Nem bíznak a pártokban, nem
bíznak a politikában, a politika mindig maszlag volt, népámítás
volt, homályos volt, titkos megegyezéseket kötöttek, amelyeket nem
kötnek az emberek orrára, és nem látnak az emberek nagy változást
ezen a téren. Ezért állandóan fel is merül egy konfliktus, hogy
amikor mi ugyanezt mondjuk - mert mikor megalakultunk (...) és
elítéltük azt a politikai gyakorlatot, ami Magyarországon
folytatódik -, akkor mindig megkérdezik tőlünk: de hát ti is párt
vagytok, ti is hatalomra törtök, akkor miben különböztök a
többiektől? Hát nagyon nehéz erre válaszolni. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A közvéleményről - Krassó - 5. folyt.

Nem lehet nem pártként megalakulni egy olyan időszakban, amikor
úgy néz ki, hogy a politikával, tehát az igazi politikával az
emberek életét meghatározó döntésekre csak pártként lehet valamilyen
módon hatást gyakorolni, mert mi ellenőrizni és befolyást gyakorolni
szeretnénk a hatalomra. Ennek ellenére ez a bizalmatlanság velünk
szemben éppen úgy megnyilvánult.

    A kérdésedre válaszolva: az embereknek elegük van a pártokból,
pedig nem hosszú ideje élnek ezek a pártok. Talán azt mondhatnám,
hogy évtizedek gyakorlatával a kommunista uralomnak sikerült
meggyűlöltetnie a szocializmust a magyar lakossággal, és az utolsó
egy évben sikerült a demokráciát is megutáltatni.

    - Hát talán a demokráciát még nem egészen, mert a pártoknak a
teljesen verbális fellépése azért még nem önmagában demokrácia,
úgyhogy tulajdonképpen még nem is tudhatták az emberek, mármint a
lakosság egy része legalábbis a jelenlegi verbális
megnyilvánulásokat már a demokráciával azonosítja?

    - Igen, hát leegyszerűsítve fogalmaztam, mert valóban nem ez a
demokrácia, de hát az embereknek ezt így adják el. Tehát azt mondják
nekik, hogy most mit akartok, mostmár reform is van, meg demokrácia
is van, hisz szabadon beszélhettek, és tényleg többé-kevésbé
szabadon lehet beszélni. Más kérdés, hogy azért a sajtótájékoztatás,
a tömegkommunikáció, hogy az milyen mértékben torzítja el azt, ami
elhangzik. Erre sok példát tudnék mondani, mi mindent nem közölnek
le, mi mindent változtatnak meg, de mégiscsak szabadon lehet
beszélni és sok minden bekerül a sajtóba. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza »


- A közvéleményről - Krassó - 6. folyt.

Azt nehéz egy hosszú, évtizedes antidemokratikus gyakorlat után
az emberektől elvárni, hogy megérezzék, hogy nem ez a demokrácia. A
demokrácia az valahogy az embereknek az önszerveződése lenne, az,
hogy egymás közt ki tudnak alakítani olyan intézményeket és olyan
társaságokat, olyan csoportokat, olyan körülményeket, amelyeken nem
fog az ördög hatalma sem. Ez egyáltalán nincs meg Magyarországon. A
lakosság éppen olyan kiszolgáltatott a hatalmon levőknek, mint
ezelőtt két vagy három évvel.

    Nem lehet demokráciának nevezni azt, amikor egy fél év alatt az
országot átállítják arról az álláspontról, hogy ötvenhat
ellenforradalom volt, arra hogy forradalom volt, és mostmár Szűrös
Mátyás azt javasolta, hogy pirosbetűs ünnep legyen október 23, és
maga a párt kívánja megünnepelni azt a forradalmat, amit vérbe
fojtott, és azokat, akiket meggyilkolt. Ha ezt meg lehetett csinálni
egy fél év alatt, az ellenkezőjét is meg lehet csinálni, vissza is
lehet rángatni az országot. Ezért az emberek mindebben nem bíznak,
de mégis el kell fogadniuk, hogy ez a demokrácia, és ezért mondtam,
hogy megutáltatják a demokrácia fogalmát.

    A tartalmát - remélem - soha nem fogják tudni a magyarokkal
megútáltatni, mert meggyőződésem, hogy Magyarország demokratikus
ország, és nem a pártnak kell demokráciára tanítani a magyar népet,
hanem a magyar lakosságnak kellene végre megtanítani a demokráciára
azt a politizáló elitet - akár a párthoz, akár az ellenzékhez
tartozik -, amely változatlanul lebecsüli a népet. +++


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD