 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A Petőfi-ügy
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Világhíradó) - Jelentős
helyet kap a közgondolkodásban a Petőfi-ügy. Szőcs Géza:
Tegnap, augusztus 22-ikén Kiskőrösön Morvai Ferenc és kísérete
bemutatta a helyieknek a barguzini sírfeltárásról szóló filmet. A
kiskőrösiek - úgy tűnik - elfogadták azt a gondolatot, hogy Petőfi
Szibériában halt meg, és készülnek a hazatérő földi maradványok
ünnepélyes eltemetésére.
1989. nyara már enélkül is a temetések és főként az
újratemetések néhány hónapjaként fog megmaradni az emlékezetünkben;
olyan nyárként, amikor emberek tízezrei vonultak keresztül-kasul a
fővároson egy-egy koporsó mögött, lázas tekintettel; olyan nyárként,
amelyben egyfolytában csontokat keresgéltek, ástak ki, és vittek
máshová.
Amikor e sorokat írom, még mindig nincs újratemetve sem Rajk
László, sem Mindszenty bíboros, sem a barguzini ember, akiről sokan
elkeseredetten erősítik, hogy Petőfi, mások pedig éppoly konokul,
hogy nem lehet Petőfi. Ami már önmagában is jelzi, hogy itt mély
feszültségek felszínre töréséről van szó, és ezek jelentősége messze
túlnő egy kegyeleti aktusén.
Talán nem is lehet ez másként egy olyan társadalomban, amely épp
most készül saját kezébe venni önmaga jövőjét. És mivel tudjuk, hogy
a jövő néha visszajár kísérteni a múltba, mint ahogy Szibériából
járnak vissza hozzánk a halott költők, mivel tehát tudjuk, hogy a
jövő be-be költözik a múltba, ezért hát természetes, hogy a nemzet
ma önmaga igazi múltját is szeretné megismerni. Mégpedig egy hosszú
évtizedekig fennálló értékrendszer összeomlásának és a "semmi nem
úgy volt" felismerése által meghatározott nemzeti tudat
átrétegződésének a kontextusában. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|