|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Újabb menekülők 3.
|
München, 1989. augusztus 19. (SZER, Világhíradó) - NDK polgárok újabb drámai menekülése a magyar-osztrák határon - több százan nyomultak át ma délután nyugatra, amikor a vasfüggönytől megtisztított határon elkezdődött az úgynevezett páneurópai piknik. Erről a rendezvényről a holnapi Világhíradóban számolunk be. A menekülésekről viszont bécsi tudósítónk, Hanák Tibor ma küldött összefoglaló háttérinformációt. - Az Ausztriába érkezők száma nem csökkent, hanem drámaian megemelkedett az utóbbi napokban. Míg augusztus elején naponta 80-100 NDK állampolgár jutott át az osztrák-magyar határon, augusztus közepére megkétszereződött a számuk, és jelenleg már napi 250-300 menekült érkezéséről tudósítanak. Az egyre növekvő szám természetesen fokozza az osztrák hatóságok gondját, s némiképp háttérbe szorítja a magyar és lengyel, nem utolsósorban a Romániából érkező magyar menekültek problémáit. Láthatóan azonban nem csupán gazdasági és szociális feladatok keletkeznek a tömeges menekülésből, hanem megterhelik a nemzetközi politikát is, melyet Ausztriában meglehetősen gondterhelten néznek. Növekszik a feszültség Bonn és Kelet-Berlin között, de Kelet-Berlin és Budapest között is, s mint egynémely megnyilvánulásból tudjuk, Prága és Bukarest sem nézi valami jó szemmel a magyar politikai fejlődést, és ennek részeként a keletnémet és román átmenőforgalmat, a tranzitország kialakulását. Másrészt viszont épp a napokban mutatott rá az osztrák kormánylap, a Wiener Zeitung, hogy mennyire fontos Magyarországnak a nyugatnémet gazdasági kapcsolatok kedvező alakulása. Budapest ezt aligha teheti kockára, hiszen egész belső fejlődése hitelét vesztené, ha megváltoztatná liberális ügykezelését a keletnémetek által teremtett problematikával kapcsolatban. Hogy Ausztriában milyen élénken foglalkoztatja ez a kérdés a politikai életet, mi sem érzékelteti jobban, hogy a hosszú ideje elnémult Osztrák Kommunista Párt is megszólalt ezzel a témával kapcsolatban. (folyt.)
1989. augusztus 19., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|