|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (1. rész)
|
1989. július 18., kedd - Október 23-át méltó módon, közösen, a nemzeti kiegyezés jegyében ünnepeljük meg - hangzik az MSZMP budapesti bizottságának álláspontja, s egyben kezdeményezése. A testület legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén, amelynek napirendjén szerepelt egyebek mellett az esztendő második felében esedékes politikai évfordulók ünneplésének megvitatása, állást foglalt október 23-val kapcsolatosan. A részletekről Fabriczki András, az MSZMP budapesti pártbizottság titkára tájékoztatta Markó Gabriellát, az MTI munkatársát.
Elmondta: az MSZMP budapesti bizottsága megítélése szerint az 1956-os népfelkelés kezdőnapját, október 23-át egy demokratikus, nemzeti népmozgalom jellemezte. A résztvevők - döntő többségben - a szocializmus megújításáért, a sztálini modell ellen, a demokratikus viszonyokért, a nemzeti sajátosságok érvényesítésért léptek fel. Olyan célokért, amelyeket az MSZMP mai megújuló politkája is sajátjának tekint. Ebben az értelemben e nap szellemiségét elődnek tekintik, s az elmúlt 40 év reformkezdeményezései között tartják számon. Mindezek alapján az MSZMP budapesti bizottsága arra törekszik, hogy október 23-ról való fővárosi megemlékezések konkrét eseményei, elemei, tartalma és formája mindazon erők együttműködésének, gondolkozásának eredményeként formálódjanak, amelyek e nap szellemiségével azonosulnak. Beleértik a mostani ellenzéki szervezetek közül mindazokat, akik a nemzet iránt érzett felelősségtől áthatva készek e nemes cél érdekében az együttműködésre. E tárgykörben konkrét megbeszéléseket kezdeményeznek, elsősorban a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal - hangoztatta Fabriczki András. A megemlékezés kiinduló alapjaként az MSZMP budapesti végrehajtó bizottsága mindazon szervezetek - köztük pártszervezetek - kezdeményezéseit támogatja, amelyek javasolják: a fővárosban közterület elnevezésével is tisztelegjenek Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, a Magyar Népköztársaság volt miniszterelnöke emléke előtt. Fabriczki András megemlítette: konkrét javaslat eddig az MSZMP V. kerületi bizottságától érkezett. Eszerint indítványozzák: az az eddig névtelen tér, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, viselje ezentúl Nagy Imre nevét. Ezt a javaslatot az MSZMP budapesti bizottsága támogatja, teszi ezt annak tudatában, hogy a korábbi években az ellenzéki alternatív szervezetek részéről is volt ilyen kérés. A titkár hangsúlyozta: e kérdésben végülis a Fővárosi Tanács dönt. (folyt. köv.)
1989. július 17., hétfő 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (2. rész)
|
Ugyanakkor az MSZMP budapesti bizottsága fontosnak tartja, hogy a tér- illetve utcaelnevezéssel kapcsolatos javaslatok közös politikai kezdeményezés nyomán szülessenek. Az MSZMP budapesti bizottsága javasolja továbbá, hogy Hősök és áldozatok elnevezéssel legyen 1956 halottainak közös emlékműve a főváros valamely közterületén. Indítványozzák: az utcaelnevezés, az emlékmű alapkőletétel időpontja ez év október 23-a legyen - valamennyi politikai, társadalmi szervezet és tömörülés közös rendezvényeként. Fabriczki András végezetül szólt az MSZMP budapesti végrehajtó bizottságának arról az állásfoglalásáról, amely szerint - a korábbi gyakorlattól eltérően - november 4-e helyett október 30-án rendezik meg a hagyományos koszorúzási ünnepséget a Köztársaság téren, a Köztársaság téri pártház ostrománál elesettek tiszteletére. (MTI)
1989. július 17., hétfő 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|