 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Mindszenty rehabilitálása - 1. folyt.
|
Habozás nélkül védelmezte az egyházat, ellenezte a
totalitariánus társadalmat, és nem volt hajlandó megalkudni. A
háború után Magyarország hercegprímásává nevezték ki. A monarchia
híve volt, melyet véleménye szerint csupán átmenetileg szakítottak
meg, és nem törölhettek el végleg.
A kommunista hatóságok tűrhetetlennek találták Mindszenty
tevékenységét, bár a bíboros sorsa talán másképp alakulhatott volna,
ha hajlandó lett volna kompromisszumokra, tekintettel arra, hogy az
egyház más vezetői hasonló eljárásban részesültek. Azok sem tudtak
mindvégig mellette állni, akik csodálták határozottságát elveinek
védelmében.
Az amerikaiak, akik menedéket nyújtottak számára 1956-ban,
örömmel fogadták a kelet-nyugati enyhülés jeleit, s 1971-ben
megoldható lett, hogy elhagyja a budapesti nagykövetséget és
száműzetésben éljen. Az ügyben közbenjáró VI. Pál pápát Mindszenty
bírálta, amiért túlságosan a kelet-európai kommunista rezsim
kedvében járt, és végül Mindszentyt megfosztották az esztergomi
érseki címétől annak ellenére, hogy arról nem mondott le.
Kétségtelenül a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, de nem
könnyű határozottan megítélni. Ebben különösen az egyházi embereknek
lesz nehéz dolguk. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|