 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Elhunyt Kádár János - 2. folyt.
|
A másik ilyen pillanat 1956-ban, amikor élére állt az általa
korábban dicsért forradalom eltiprásának. Nem kényszerítették rá. Ha
nemet mond, legfeljebb félreállítják. De Kádár igent mondott, és
ebben szerepe volt egyrészt annak, hogy Kádárnak, mint a kommunista
funkcionáriusoknak általában, nem volt tisztességes foglalkozása,
így létkérdés volt neki a mindenkori hatalomhoz csatlakozni.
Másrészt azonban annak is - hogy szemben az elterjesztett
hiedelemmel - mindig szerette és kegyetlenül gyakorolta is a
hatalmat. Nem lehet véletlen, hogy mindjárt első fontosabb beosztása
1945 után erőszakszervezettel hozta kapcsolatba, Budapest
rendőrfőkapitány-helyettese volt.
A kommunista párt legszörnyűbb terrorja éveiben 1948 és 1950
között - amikor a Mindszenty- vagy a Rajk-per csak a jéghegy csúcsát
jelentette - Kádár János volt a belügyminiszter. 1956 után ő vezette
nemzetünk történetének legvéresebb megtorló hadjáratát. Ehhez képest
a parasztság bekényszerítése később a tsz-ekbe már szinte ártatlan
kádári tettnek tekinthető.
Amikor úgy gondolta, hogy az biztosítja számára a hatalomban
maradást, nemcsak számára ismeretlenek százait gyilkoltatta meg,
hanem közvetlen elvtársait is, vagy legalábbis részt vett azok
halálos ítéletének előkészítésében. Nagy Imrééket nem lehetett volna
Kádár beleegyezése nélkül kivégezni és egyre biztosabbra vehető,
hogy ő volt az, aki jobb meggyőződése ellenére rábeszélte Rajkot:
vallja be a rágalmakat nem fogják halálra ítélni.
Szerénynek nevezték Kádár János propagandistái és így beszélt
róla az ország. Igaz, hiányzott belőle Rákosi vagy Tito hivalkodó
személyi kultusza, de azt az embert, aki uralkodása utolsó két
évtizedében nem tűrt meg más véleményt a magáé mellett, aki hallani
sem akart arról, hogy felépítsenek mellette egy utódot, nem
feltétlenül ez a jelző illeti. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|