|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nyugdíjasok helyzete
|
München, 1989. június 19. (SZER, Világhíradó) - A napokban olvastam, hogy a Szovjetunióban több mint 40 millió ember él a létminimum alatt. Ha nem így lenne - gondoltam -, bizonyára kevesebbet hallanánk nemzetiségi ellentétekről, gyűlölködésről, a szegények és gazdagok közti szakadék mélyüléséről. Sovány vigasz, hogy a szovjet nyomorról és a jövő még ijesztőbb kilátásairól - Szaharov professzor közelgő katasztrófától tart - ma már szovjet illetékesek sem hallgatnak. - Hajnal László Gábor a kommunizmus, a keleti szocializmus egyik magyarországi vetületét veszi szemügyre. Felolvassuk írását: - Mindenkinek a szükségletei szerint - hírdették, ígérték a kommunisták 1945 után, és első lépésként elvették a módosabbaktól vagyonukat, lakásukból kitelepítették őket, hogy oda a párt híveit költöztessék. Kétségtelen, a vesztett háború, a romok takarítása, az odaveszettek siratása, a fogságban lévők hazavárása, egyáltalán az élünk tudata a legkeserűbb tényeket is elviselhetővé tette, s az akkori középkorosztály nagy hittel és energiával dolgozott, épített. Belenyugodtak a magyarázkodásba, hogy azért kevés a fizetés, mert a bérükben benne van az ingyenes oktatás, egészségügyi ellátás, az olcsó lakbér, fűtés, világítás, közlekedés. Múltak az évek, és egy bő emberöltönyi idő szaladván tova, hirtelen - bár nem váratlanul - szinte katasztrófális helyzetbe kerültek azok a bácsik és nénik, akik kezük munkájával, verítékükkel tették otthonossá a kifosztott országot, s a vezetők nékik köszönhetik a luxust: a vadászházak, villák sokaságát. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Nyugdíjasok helyzete - 1. folyt.
|
A szocialistának nevezett esztendők haszonélvezői lelkiismeretlenül hagyták nyomorban a kizsigerelt milliókat. S most, mikor cáfolhatatlan adatok bizonyítják: a két és fél millió nyugdíjas 40 százaléka olyannyira szegény, hogy gyakorta a napi meleg ebédre sem futja - szemrebbenés nélkül hárítják el magukról a felelősséget. Valami különös, mondhatni sajátos jelenségnek lehetünk tanúi. A SZOT és a kormány közös megállapodása révén a 70 évnél idősebbek mind a helyközi, mind a távolsági járműveken - vonat, busz - ingyen utazhatnak. Ez az intézkedés dícséretes, mert a kedvezményezett korosztály tagjai közül most majd többen indulhatnak rokon, barát és ismerős meglátogatására, nem kell filléreket guberálniuk, hogy futja-e az orvosra, patikára, villamosozásra. De alig lépett érvénybe a rendelet, a közlekedési vállalatok máris tiltakozni kezdtek, hogy ez nékik mily hatalmas veszteség. A MÁV 310 milliót kér a kormánytól - megfeledkezvén arról, hogy az állami költségvetésből eleve négy és fél milliárd forint támogatást kap. Az több mint valószínű, hogy a közérzetjavító határozatként bevezettett ingyenesség miatt csökken valamicskét az utaztató vállalatok bevétele, ám ez a veszteség nem lehet olyan hatalmas. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon kell-e most a nagy egyenlősdi. Nevezetesen: a kiemelt összeget kapó nyugdíjasok megérdemlik-e ezt a külön juttatást? A korábban is jogtalan előnyöket sápolok most legalább térítsenek valamicskét vissza az eltulajdonított javakból, hiszen nekik van miből. Közülük léphettek föl sokan olyan igénnyel, kérdéssel, hogy a vonat első osztályán miért ne lehetne ingyen utazni. Az életét végigrobotoló csepeli munkásnak, vagy a látástól vakulásig gürcölő földművesnek, megalázott értelmiséginek eszébe sem jut ilyesmi, csak a hatalomból kiszorult, kedvezményeiket javarészben elvesztett, ilyen-olyan érdemrendes pártkegyeltek próbálkozhatnak effélével. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nyugdíjasok helyzete - 2. folyt.
|
Éppen ezért: ne legyen az ingyenes utazás valamennyi nyugdíjas joga, hiszen ez igazságtalan. És ideje lenne azt is tudomásul venni az országot kátyúba taszítóknak, hogy ez a két és fél milliónyi nyugdíjas tömeg - bármennyire a kiszolgáltatottak hatalmas seregéhez tartozik - szavazni még tud, és a jelek arra mutatnak, hogy a szavazás, a választás a jövőben egyre kevésbé lesz mindegy. +++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|