|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- A Mindszenty-per - 2. folyt.
|
Az elvek szintjén állva nem tudott megalkudni és meghajolni senki és semmi előtt, s ez olyan korban, döntő években, mint az 1945-öt követő időszak, eleve meghatározta a marxista államvezetés céljainak értékelését. Világosan látta benne, amit nyíltan ki is mondott, hogy a Rákosi rendszere nemcsak az egyház meggyöngítésére, hanem annak végső felszámolására tör. Mindszenty hercegprímásnak ezt a látását a későbbi fejlemények világosan igazolták is. Hatalmas mértékben nőtt a vallástól, az egyházaktól elidegenítettek száma, a magyar nép lelki és erkölcsi züllésbe süllyesztését eredményező kormánypolitika vészes gyümölcse. A hercegprímás teológiai képzettségét és műveltségét felvető kérdésre válaszolva Cserháti püspök azt emelte ki, hogy Mindszenty József jó hitoktató és igehirdető hírében állt, a II. vatikáni zsinatot azonban a maga mélységében nem tudta megfelelően értékelni. Interjúja végén Cserháti József pécsi püspök megállapítja, hogy a hercegprímás rehabilitálása már megindult ügynek tekinthető, a nevezetes koncepciós per felülvizsgálatának megkezdésével. A hercegprímás, bármit is fogtak reá - mondotta a püspök - úgy áll előttünk, mint az örök emberi értékeket tisztelő ember és a magyarság megmentéséért a végsőkig elmenő hazafi. Magyar akart lenni, a magyarságért sokat tett és szenvedett. Úgy áll előttünk és a világ előtt, hogy mint ember tiszta és fenséges magasságban tündöklik. A Mindszenty rehabilitáció kapcsán természetesen sorra kell kerülnie az ártatlanul bebörtönzött és meghurcolt, hallgatásra ítélt egyházi vezetők és papok ügyének is, hogy az ország a maga teljességében láthassa az egyházak életének céltudatos kíméletlen szűkítését, az államhatalom minden eszközével és magából az egyházból kiválasztott és beszervezett gyászpapokkal és laikusokkal, akikből a protestáns egyházak esetében többen a legmagasabb egyházi tisztségek betöltésével üldözték az anyaszentegyházat. (folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|