|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Szegedi jelentés
|
Szegedi jelentés SZER ---------------- München, 1989. május 20. (Kasza László) Világhíradó Most az történik Szegeden, aminek Grósz Károly szerint nem szabadna megtörténnie: horizontális szerveződés az MSZMP-ben. Ülésezik a reform körök első országos kongresszusa, és ami az érdekes, mindenki fütyül arra, hogy ez frakciózás-e, mint a főtitkár gondolja, vagy egyszerűen csak polgári jelentősége van a szónak, ami megújulást jelent. Az MSZMP országszerte 110 reformkörének mintegy 400 tagja próbálkozik a demokráciával, más demokráciával Szegeden, Komócsin városában, akinek rossz emlékére itt sok más mellett egy tér neve is emlékeztet. Mert mi más lenne mint a demokráciával való ismerkedés - értsd: a 40 éves beidegződéstől való elszakadás - amit a következő példa illusztrál. Amikor az ülés elnöke felolvasta Németh Miklós miniszterelnök Miért nem veszek részt a koonferencián? című táviratát, a közönyösen ülő hallgatóság két kezének serkentő emelgetésével, majd amikor ez sem segít, példamutató tapssal demonstrálja: nem múlt el minden nyomtalanul. Akik itt ülnek, osztják annak a felszólalónak a véleményét, aki úgy gondolja. - Mielőtt idejöttem azon gondolkoztam: végső letargia, vagy kilépés a pártból. Ma még mindig nem tudom melyiket választom. Itt Szegeden ugyanis, az MSZMP reform köreinek első országos kongresszusán szinte kizárólag olyan követelések hangzottak el, amelyek ezen rosszemlékű párt eddigi programjával, tevékenységével összeegyezhetetlenek. Az MSZMP váljék hatalmi központból politikai párttá Szünjön meg a demokratikus centralizmusnak nevezett bürokratikus irányítás Értékeljék ki a Kádár-rendszert minden vonatkozásában, beleértve 1956-ot és az azt követő éveket is Többpártrendszert Cseréljék le az ellenzéki kerekasztallal tárgyaló KB bizottságot És sorolhatnám. Mind megannyi megnyilvánulás, amely szakít a Kádár-rendszerrel kimondva vagy egyelőre hallgatólagosan. Egyelőre, mondom, mert még nincs vége. Jelenleg még üléseznek az egyes bizottságok, a határozatokat csak késő este hozzák meg.(folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|