 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (2. rész)
|
A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális napilap pénteki
hírmagyarázata szerint a KB-ülés eredményeként Magyarországon
immáron a reformerek lettek a hangadók, es íly módon Grósz Károly
főtitkár is megszilárdította vezetői tisztségét.
A PB-ből távozó Berecz János - írja - nem tartozott a dogmatikus
magyar politikusok közé, sőt még a gazdasági és a politikai
reformokat is pártfogolta. Egy bizonyos ponton azonban már nem
tudott túllépni, s korábban éppen ő volt az, aki megdorgálta a
tájékoztatási eszközöket, amiért ellenzéki erők számára fórumot
biztosítottak.
A Die Welt Berecz János PB-taggá váló újraválasztásának
elmaradását részben annak tulajdonítja, hogy a KB-titkár a Kádár
János volt főtitkár nevével fémjelzett korszak végső szakaszában
tengelyt akasztott a magyar értelmiséggel. Másfelől - véli a bonni
kormánykoalíciót vezető uniopártokhoz közel állónak számító újság -
Berecz János az 1956-os népfelkelés 30. évforulójára is megjelentett
könyvével túlságosan elkötelezte magát az események korábbi
értékelése mellett. Most, hogy Nagy Imre földi maradványait
ünnepélyes gyásszal fogják eltemetni, nyilvánvalóan kicsúszott a
politikai talaj az említett könyv szerzője alól, bár kétségtelen:
nem sokkal később feltehetően sajnálta már a munka megjelentetését,
és az értelmiséggel történt összecsapást.
A Stuttgarter Zeitung, a Magyarországgal szoros kapcsolatokat
ápoló Baden-Württemberg tartomány vezető politikai napilapja a
magyar reformerek áttörésének nevezi a budapesti személyi
változásokat. Az újság úgy véli, hogy a magyarok túlnyomó többsége
az 1956-os események jellegéről megkezdődött vitában elsősorban a
magyarországi társadalmi előrelépés hívei és a folyamat hátráltatói
között látja a választóvizet. A lap ezért dícséri Grósz Károly
pártfőtitkár taktikai érzékét, amely megnyilvánult a PB-ből távozó
politikusok kiválasztásában is.+++
1989. április 14., péntek 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|