|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága javaslata az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak emlékművére (OS)
|
Budapest, 1989. április 7., péntek - Gyászunk és szolidaritásunk jeléül emlékművet kívánunk állítani az 1956-os forradalmat követő megtorlás valamennyi áldozatának, akiket Magyarország történetében példátlan méretű bosszúhadjárat során halálos ítélettel fosztottak meg életüktől. Többségük a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában, jeltelen sírban nyugszik. Közöttük van Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke, akit 1958. június 16-án végeztek ki. Vélhetően itt ásták meg a sírt Angyal Istvánnak is, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport parancsnokának, aki a halálos ítélet kihirdetése után fogalmazott búcsúlevelében azt kívánta, ,,nagy, rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt tértünk meg,,. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága feladatának tekinti - és ennek mindjárt megalakulásakor hangot is adott -, hogy közös mementó állíttassék a méltatlanul elföldeltek és feledésre ítéltek emlékére. Úgy gondoljuk, megérett az idő arra, hogy a mintegy háromszáz áldozat nevét kőbe véssük a jelen és az eljövendő nemzedék számára. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ebben a szellemben kíván a közeljövőben pályázatot hirdetni az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak. Az emlékmű ideiglenes alapkövét az 1956-os vértanuk újratemetésekor, 1989. június 16-án helyezzük el. Az emlékmű felállítását - amennyiben ez lehetséges - 1990. június 16-ára tervezzük a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. A pályaműveket a magyar képzőművészet szakértőiből és a szellemi élet más területeinek néhány képviselőjéből álló zsűri bírálja el. A beérkező pályamunkákból 1989 őszén kiállítást rendezünk, a zsűri ezután hozza meg döntését. A munka menetében, a pályázat kiírásában és a pályaművek elbírálásában a Történelmi Igazságtétel Bizottsága a legteljesebb nyilvánosságot kívánja biztosítani. A pályázat kiírására április végén kerül sor. Történelmi Igazságtétel Bizottsága (OS)
1989. április 7., péntek 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|