 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Megyei jogú város Kecskemét - ünnepi tanácsülés
|
1989. március 30., csütörtök - Ünnepi tanácsülést tartottak csütörtökön Kecskeméten abból az alkalomból, hogy a több mint 100 ezres lélekszámú település megyei városi rangot kapott. A városi tanács dísztermében rendezett eseményen a tanács tagjain kívül részt vettek Kecskemét ipari, mezőgazdasági üzemeinek képviselői is. A megyei várossá nyilvánítást tanusító oklevelet Horváth István belügyminiszter adta át Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének.
Kecskemét 1950-ben lett az ország legnagyobb megyéjének,
Bács-Kiskunnak a székhelye. Ez a rang szerepet játszott abban, hogy
a következő évtizedek során a város lakossága megduplázódott, a
korábbi élelmiszeripari üzemek mellett újabb munkahelyek ezrei
jöttek létre, s újabb iparágak is meghonosodtak. Hat új városrész
épült fel, s ad otthont több mint húszezer családnak.
A lakosság életkörülményeinek javítása mellett Kecskeméten
szakítottak a mennyiségi szemlélettel, s fokozott figyelmet
fordítottak az esztétikus építészeti megoldásokra, a környezetre is.
Különösen az elmúlt évtizedben vált igazán érzékelhetővé ez a fajta
gondolkodás, amelynek eredményeként a korábbi - összességében
jellegtelen - mezővárosi arculat megváltozott, s Kecskemét sajátos
hangulatú, építészeti remekműveit megmentő, a régi és az új épületek
harmonikus egységét megteremtő várossá lett.
A település számos területen nemcsak a városnak, a megyének vált
kulturális centrumává, hanem több művelődési intézményével
nemzetközi hírnévre is szert tett. Kodály szülővárosában 1975-ben
nyitotta meg kapuit a távoli országokból is vendégeket fogadó
Zenepedagógiai Intézet. Ugyancsak nemzetközivé szélesedett a Kerámia
és Tűzzománc Stúdió. A művelődési intézmények sorában országosan is
egyedülálló a Kecskeméten megépült játékház és játékmúzeum. Az
utóbbi néhány év létesítményei közül a futóhomokon kialakított több
hektáros csónakázó tó s a hozzátartozó szabadidőközpont vonz számos
látogatót.
A megyei városi rangot elnyerő, s ezzel önkormányzatának újabb
állomásához érkező Kecskeméten a jövőben is egyik legnagyobb
feladatnak tekintik a művészetek és tudományok támogatását, a
fiatalok tanulási lehetőségeinek bővítését. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|