|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - Bulgária
|
Nagy Károly, az MTI tudósitója jelenti:
Szófia, 1989. március 15. szerda (MTI-tud) - ,,Lázadó tavasz,, címmel közöl cikket szerdai számában az Otecsesztven Front bolgár napilap Magyarországról. A szerző - Sztojan Radev professzor aki Budapesten lett a történettudomány doktora, majd a bolgár kulturális és tájékoztató központ igazgatójaként is hosszú éveket töltött fővárosunkban - méltatja március 15-ének, mint az 1848-1849-es magyar forradalom kezdetének jelentőségét. Ismerteti Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szerepét az eseményekben, s emlékeztet rá, hogy Marx rendkivül elismerően nyilatkozott a magyar forradalomról. A szabadságharc bukásának következményei a bolgár történelemnek is a részeivé lettek: Kossuth és legszűkebb környezete emigrációs életének első hónapjait ezen a földön, Vidinben és Sumenben töltötte.
A szófiai magyar kolónia jelentőségéhez méltóan ünnepelte meg az idei március 15-két. Simics Sándor nagykövettel az élükön a kolónia tagjai - diplomatak s más tartós kiküldetésen itt dolgozó magyarok és családtagjaik -, valamint sok Bulgáriában letelepedett magyar, összesen mintegy másfélszázan koszorúzási ünnepséget tartottak a bolgár főváros Kossuth Lajosról, illetve Petőfi Sándorról elnevezett utcáinak emléktábláinál. Az ünnepségen bolgár részről megjelentek Szófia Kraszno Szelo körzetének, valamint a bolgár külügyminisztériumnak a vezető képviselői. A sumeni Kossuth-szobornál Sipos István, a szófiai magyar kulturális intézet igazgatója helyezte el diplomáciai képviseletünk nevében az emlékezés virágait. +++
1989. március 15., szerda 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|