|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Várossá avatták Balmazújvárost (Szűrös Mátyás)
|
1989. március 15., szerda - Várossá avatták szerdán Balmazújvárost, amely a XV. század közepétől a XVIII. század végéig egyszer már birtokolta ezt a statust. A városháza előtti téren rendezett avató ünnepségen a város csaknem minden lakosa jelen volt.
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség szónoka többek között arról beszélt, hogy ez a nap, március tizenötödike, 1848 örökségével köti össze a városavatás pillanatát. Kevés hely dicsekedhet ugyanis hazánkban azzal - mondotta -, hogy annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, mint éppen Balmazújváros. Nemcsak katonát adott a szabadságharcnak, hanem 1849 januárjától itt képezték ki azt a tartalékhadsereget, amely később a dicsőséges tavaszi hadjáratot megvívta. Ezt a hadsereget, igen nagy nehézségek között ugyan, de hónapokon át teljesen Balmazújváros élelmezte. Dokumentumokból tudjuk, hogy erre az aránytalan teherviselésre még Kossuth Lajos is felfigyelt, és ha tehette csökkentette azt. - A nagyobb megpróbáltatások a bukás után következtek - folytatta Szűrös Mátyás. - Hatalmas orosz seregek táboroztak a környéken, s büntetésből sok újvárosi honvédet 10 évre besoroztak. A jelenben is értéknek minősül, hogy a településen mind a magyar, mind a német, de az uradalom által áttelepített peremvidéki és a Kassa környéki félmagyar-félszlovák telepesek is szívvel, lélekkel a forradalom mellé álltak. Bárcsak a magyarok és nem magyarok egymásra utaltsága, együvé tartozása mindenütt ennyire nyilvánvaló és ennyire közös cselekvésre sarkalló lett volna, mint ebben a városban. Az Országgyűlés elnöke végezetül rámutatott, hogy Balmazújváros közösségteremtő ereje a haladás, a radikalizmus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is mindig megnyilvánult, majd átnyujtotta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét és a város kulcsát Veres Ferenc tanácselnöknek. Ezután, a Balmazújvárosból elszármazottak nevében, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes köszöntötte a város lakóit. Az ünnepség a művelődési központban rendezett kultúrális műsorral fejeződött be.(MTI)
1989. március 15., szerda 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|