 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyel visszhang - Magyarország
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósitója jelenti:
Varsó, 1989. március 15. szerda (MTI-TUD) - Március 15. időtlen idők óta a magyar nemzeti egység, a szabadság, az igazságosság és a függetlenség jelképe, ami a magyar parlament tavaly decemberi döntése nyomán 38 év után ismét hivatalos ünnep, munkaszüneti nap - írja a Trybuna Ludu, a LEMP központi napilapja szerdai számában.
Az MSZMP felhívását idézve a lap aláhúzza: a parlamentnek
felelős, az arányos képviseleten alapuló kormány, a sajtó szabadsága
nélkül nem létezik demokrácia, elképzelhetetlen Magyarország
megújulása, majd emlékeztet arra, hogy a párt törekvése ellenére nem
sikerült megállapodni az alternatív szervezetekkel Március 15. közös
megünnepléséről.
Jerzy Wiatr lengyel szociológus professzor, aki a Lengyel
Népköztársaság történelme válságos korszakai vizsgálatára alakitott
LEMP-bizottság tagja is volt a 80-as évek elején, a lengyel kormány
lapjának, a Rzeczpospolitának nyilatkozva meglepetésének adott
hangot amiatt, hogy néhány napos magyarországi látogatása alatt
többször is kérdezték Lengyelország esetleges semlegességéről. A
professzor szerint Magyarország semlegességének kérdését ma nem csak
az ellenzéki körök firtatják Budapesten, de szóba került az MSZMP
politikai főiskoláján is, ahol aggódó véleményeket is tapasztalt:
vajon Lengyelországban és Magyarországon nem a szocializmus
kiárusítása folyik-e.
,,Az a benyomásom - nyilatkozta Wiatr -, hogy Magyarországon
erősebbek a visszahúzó politikai erők, mint Lengyelországban, de
ennek ellenére meggyőződésem: Magyarországon a lengyelországinál nem
kevesbé mély változások zajlanak, a szocialista országok között
ebben a két országban jutottak a legmesszebbre a demokrácia és a
politikai pluralizmus kiépítésében.,,+++
1989. március 15., szerda 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|