|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e vidéken - (Nagy Sándor) (3.rész)
|
Baranya megye Pécsett, a 48-as téren álló Petőfi-emlékműnél tartott központi ünnepségének Nagy Sándor, a SZOT főtitkára volt a szónoka. Március tizenötödike - hangoztatta - kulcs a magyar történelemhez, mert korszakokat átívelő szellemisége minden torzításnak ellenállva máig él a nép emlékezetében és szivében. Ez a nemzet sorsára, helyzetére, vágyaira, nézeteire és törekvéseire nyíló kulcs az elmúlt évtizedekben nemegyszer avatatlan kezekbe került, s beletörött a zárba, ahelyett, hogy elfordította volna azt. Március idusa most nemcsak azért más az előzőkhöz képest, mert piros betüs ünnepé vált ismét, hanem, mert ma ki-ki szabadon és nyíltan vállalhatja e nappal kapcsolatos gondolatait és érzéseit. Csak sajnálni lehet - mondotta -, hogy a jogos sérelmekből eredő megosztó gondolat miatt nem sikerült mindenütt megvalósítani a nemzeti összefogást is jelképező közös ünneplést. A SZOT főtitkára ezután a hazai társadalmi-politikai intézményrendszer történelmi jelentőségü, átfogó változásairól beszélt. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is: nemcsak 1848 üzenete, de a kor parancsa is hogy e folyamatot megóvjuk a szélsőségektől, a súlyos társadalmi megrázkódtatással fenyegető anarchiától éppúgy, mint azoktól, akik rendcsinálás ürügyén akarják elhallgattatni a más véleményen levőket. A szakszervezetek álláspontja - mondotta Nagy Sándor - az, hogy a leginkább érintett dolgozók tömegei nem zárhatók ki e változásokból. A reform nem lehet csupán egy szük szellemi-politikai elit ügye. A pártoknak, a kormánynak és a szakszervezeteknek is minden eddiginél nagyobb alázattal kell viseltetniük azok iránt, akik által léteznek, akikért vannak. Nagy Sándor végül arra emlékeztetett, hogy hazánkban Baranyában él a legtöbb, együttesen mintegy hatvanezer német, illetve délszláv anyanyelvü állampolgár. Mint mondotta szerencsére éppen e megye szinte példaértéküen valósítja meg a gyakorlatban nemzetiségi politikánk elveit. E megyében különösen nyilvánvaló, hogy a nemzetiségek léte az egész ország kultúráját, sokszínüségét, nemzetközi kapcsolatait erősítő, a problémák megoldásának esélyét növelő érték.(folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|