 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15-i ünnepségek (13. rész) - Független szervezetek (4. rész)
|
A Szabadság térről a tömeg egy része közvetlenül a Kossuth térre
ment. Mások előbb a Batthyány-örökmécseshez vonultak, ahol
nemzetiszínű, Kossuth-címeres zászlók díszsorfala között elhelyezték
az emlékezés, a kegyelet virágait.
A különböző szervezetek nevét és jelszavait hirdető
transzparenseket magasra emelve, folyamatosan érkeztek a
Kossuth-térre az ünneplő csoportok. Elénekelték a Himnuszt, majd
félperces némasággal, meghajtott zászlókkal emlékeztek meg azokról,
akik 1956. október 25-én vesztették életüket a Kossuth téren.
Ezután Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének
képviselője tartott beszédet. Kétségét hangoztatta a hatalom
őszinteségét illetően, és ezzel indokolta, hogy a FIDESZ nem volt
hajlandó a közös ünneplésre. ,,Mi csak magunkban bízhatunk. Abban
hiszek, hogy közös akarattal, képesek vagyunk békés úton
visszavezetni Magyarországot 1848 eszményeihez,, - mondta. Követelte
egyebek között a szabad választásokat, az egyenlő gazdasági és jogi
feltételek megteremtését a politikai szervezetek működéséhez, a
Munkásőrség feloszlatását.
A másik Kossuth-téri szónok Kis János, a Szabad Demokraták
Szövetségének képviselője volt. ,,Békés átmenetet akarunk, nem újabb
nemzeti katasztrófát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be,, -
hangoztatta. Szerinte a válságból csak nemzeti összefogással
lábolhat ki az ország. Szorgalmazta, hogy előbb teremtsék meg ,,a
demokratikus pártok és mozgalmak koalícióját, hogy az MSZMP-nek
erős, megkerülhetetlen vetélytársa és tárgyalófele legyen,,. A Kis
János beszédét záró jelszót - Szabadságot, demokráciát
- hosszasan
skandálta a tömeg.
A beszédek után - azok nevében és azok helyett, akik nem
ünnepelhetik szabadon március 15-ét - a jelenlévők elénekelték a
Székely-himnuszt. A Kossuth-téri megemlékezés a Szózattal zárult.
Ezután a menet - az Alkotmány utca, a Bajcsy-Zsilinszky út, a
Szent-István körút és a Margit-híd érintésével - elindult a Bem tér
felé. (folyt. köv.)
1989. március 15., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|