|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi alternatívok - Szov. Rosszija (1. rész)
|
Moszkva, 1989. március 12. vasárnap (MTI-tud) - A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalta, hogy saját befolyását nem a formális kiváltságok révén, hanem konkrét tettekkel, következetes politikai munkával erősíti meg - írja a Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi számában Alekszandr Melnyikov, a TASZSZ budapesti tudósítója, külön a lap számára írott cikkében. A tudósító elsősorban az MSZMP és az alternatív mozgalmak közötti kapcsolatok kérdéskörét járja körül.
Mint írja, az MSZMP az alternatívokkal a folyamatos párbeszéd gyakorlatát szeretné kialakítani, s ennek a párbeszédnek lesz egyik fontos próbája március 15-e méltó megünneplése. Több alternatív szervezet kijelentette - idézi a tudósító -, hogy a közös ünnepléshez ma még túl nagyok a párt és a mozgalmak közötti különbségek. Kitér arra is a cikk, hogy néhány szervezet bejelentette: a március 15-i megmozdulások folyamán ,,jelképesen lefoglalják,, a Magyar Televízió épületét, így akarva elérni, hogy követeléseiket sugározza valamelyik műsor. - Nehéz megérteni - írja Melnyikov -, hogyan fogják ezt összeegyeztetni azzal a kijelentésükkel, amely szerint ,,a televízió az egész népé,,. Az alternatív szervezetek tömeges támogatásáról ma még aligha beszélhetünk, folytatódik a cikk, s beszámol arról, hogy a Jurta Színházban nemrég megalakult a Munkásszolidaritás 89 nevű szervezet. A tudósító megjegyezte, hogy nem véletlen a név hasonlósága az ismert lengyel szervezetével. E szervezet támogatói alig százan vannak, míg a szervezett munkásság létszáma Magyarországon négymillió fölött van. A többpártrendszer megvalósítása - ez már ma látható - nem lesz könnyű az MSZMP számára. A Jurtabeli rendezvényhez hasonlók, egyes alternatív szervezetek militáns akciói, a köztük lévő viszálykodás kiszámíthatatlan partnerré teszi némelyiküket. A nehézségek növekedésével, a párt által késve megválaszolt kérdések szaporodásával egyenes arányban mind nagyobb visszhangra találnak az alternatívok nyilatkozatai, fellépései - folytatódik a cikk. Sok helyütt az MDF-hez, a Fideszhez, a szociáldemokratákhoz nem szélsőséges, hanem felelősséget érző emberek csatlakoznak, akik megoldást keresnek a ma aktuális kérdésekre, de nem találnak lehetőségeket a pártszervezeti keretek között. (folyt.)
1989. március 12., vasárnap 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarországi alternatívok - Szov. Rosszija (2. rész)
|
Mint budapesti kerületek gyakorlati tapasztalatai mutatják, az alternatívokkal való együttműködés lehetővé teszi a pártnak, hogy elkerülje az összeütközést az elégedetlenkedők bizonyos csoportjaival, segíti a pártot abban, hogy a legégetőbb kérdések megoldásával foglalkozzon, megtanítja a lakosság széles rétegeit, hogy ne csak bíráljon, de vállalja is magára a terhes felelősséget saját vállalatáért, falujáért, kerületéért. Figyelemre méltó, teszi hozzá a tudósító, hogy a leghatékonyabb együttműködés az alternatívokkal éppen a falvakban, kisvárosokban jött létre. Melnyikov az elmúlt napok, hetek politikai, eszmei csatáiról szólva végezetül megjegyzi, hogy az mszmpt nem feledkezett meg alapvető céljáról: kivezetni az országot a rendkívül nehéz gazdasági helyzetből, megteremteni a stabilizáció alapjait, majd később emelni az életszínvonalat, amely a hetvenes évek szintjére esett vissza. +++
1989. március 12., vasárnap 16:48
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|