Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)

1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti
nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek
között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása
- szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai
erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a
napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a
magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és
összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a
magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a
polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért.

    A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI
tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata
Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a
Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy
érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke
hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri
erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók
kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek
egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen.
Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a
fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon,
Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán.

    Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata.
Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a
esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar
nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a
Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket
tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)


1989. március 12., vasárnap 13:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (2. rész)

Március 15-én reggel az Elnöki Tanács, az Országgyűlés és a
Minisztertanács elnöke megkoszorúzza a Magyar Hősök emlékművét,
valamint Kossuth Lajos kormányzó államelnök szobrát. A Hazafias
Népfront, az MSZMP és a KISZ Múzeumkerti társadalmi ünnepségére
mintegy 60 ezer fővárosi és Pest megyei lakost várnak. A részt venni
kívánók csoportjai a II. kerületi Bem téren, valamint a Batthyány
örökmécsesnél, illetve Petőfi szobránál gyülekeznek, s a koszorúzási
ünnepségeket követően vonulnak a Múzeumkerti nagygyűlésre. A
nagygyűlésen katonai tiszteletadással átadják és felvonják az
1848-as zászlót. Felcsendül a Himnusz, ezt követően pedig Huszár
István, a nagygyűlés elnöke köszönti a megjelenteket. Beszédet
mondanak - kívánságuk szerint az egyházak, illetve a független
szervezetek képviselői. A nagygyűlés szónoka Nyers Rezső, az MSZMP
Politikai Bizottságának tagja, államminiszter lesz.

    Ezen a napon egyetemisták is szerveznek felvonulást. A tervek
szerint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épülete elől vonulnak
majd a Petőfi szoborhoz. A független szervezetek március 15-én déli
harangszókor találkoznak a Petőfi szobornál. Onnan a Szabadság
térre, majd a Batthyány örökmécseshez, ezt követően a Kossuth térre
vonulnak, mivel az Országgyűlés határozata alapján a rendőrség
engedélyezte számukra itt is a gyülekezést. A Kossuth térről a
Margit hídon át Bem tábornok szobrához, majd a Batthyány térre
vonulnak, a Himnusz költőjének szobránál fejezve be a felvonulást.

    A Magyar Demokrata Fórum budai szervezetei a Várban is tartanak
megemlékezést. Este a Bécsi kapu előtt álló Táncsics szobortól
Táncsics és Kossuth börtönéhez vonulnak, s az ott lévő emléktáblák
előtt gyertyákat gyújtanak valamennyi, a politikai tevékenységéért
bebörtönzött haladó magyar emlékére. A program a Dísz téren ünnepi
műsorral zárul. A FIDESZ és a Szabad Demokraták Szövetsége fáklyás
felvonulást is szervez a Petőfi szobortól a Dísz térig.

    Zalaegerszegen Csány László szobránál, illetve a Deák-kertben,
kölcsönösen képviseltetik magukat a különböző szervezetek. Pécsett
március 14-én a független szervezetek tartják meg ünnepségüket: kedd
este megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát, majd fáklyákkal vonulnak
a 48-as téri Petőfi szoborhoz. Március 15-én délelőtt pedig a
Kossuth, illetve a Petőfi szobornál tartják meg a hagyományos
központi ünnepséget. (folyt.köv.)


1989. március 12., vasárnap 13:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (3. rész)

Szegeden a múzeum előtt rendeznek gyűlést a független
szervezetek, ezt követően a résztvevők a Tisza partjára vonulnak és
megkoszorúzzák a szőregi csata emlékművét. Útjuk következő állomása
a nyomda lesz, ahol jelképesen lefoglalják a nyomdát. Mikolcon a
hagyományos ünnepséget a Herman Ottó Múzeum előtt rendezik meg, majd
megkoszorúzzák Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Petőfi Sándor szobrát,
végül a Petőfi téren irodalmi műsorra invitálják az ünneplőket. A
független szervezetek Kossuth Lajos szobránál gyülekeznek, s innen
vonulnak majd a Petőfi térre.

    Szolnokon huszárjelmezbe öltözött lovasokkal az élen látványos
felvonulással köszöntik március 15-ét. Az MDF helyi csoportja úgy
határozott, hogy a város lakosságával együtt, de önálló csoportot
alkotva vonul fel.

    Kalocsán az MDF helyi csoportjának és a városi múzeumbarátok
körének megemlékezését ünnepi előadás, illetve a Magyar Hősök
emlékművénél gyertyagyújtás és koszorúzás alkotja. A hagyományos
szervezetek a városi úttörőházban rendeznek nagygyűlést, illetve a
Petőfi szobornál tartanak koszorúzási ünnepséget.

    Monokon, Kossuth szülőfalujában, valamint Győrött, Gyulán,
Orosházán, Szarvason, Baján, Kecskeméten, Kiskőrösön, Esztergomban,
Veszprémben és Egerben közös ünnepségeket rendeznek. A legtöbb
helyen felvonulás, nagygyűlés, koszorúzás, illetve irodalmi műsor
lesz. Ezeken a településeken megegyezésre jutottak abban: a régi
sérelmek felhánytorgatása helyett az együttműködés feltételeit kell
megteremteni, március 15-e közös megünneplése elősegítheti ezt. A
különféle programok sorában például Monokra meghívták az ország
Kossuth Lajos nevét viselő intézményeinek képviselőit is. Baján már
március 13-án este szerveznek fáklyás felvonulást, március 15-én
pedig megyeszerte egésznapos programok várják az ünneplőket.
Kiskőrösön - Petőfi szülővárosában - a Petőfi téren rendeznek
nagygyűlést. Veszprémben, a hagyományos ünnepségeken kívül
kiállítást is nyílik a Bakonyi Múzeumban a 200 éves veszprémi
nyomdászat történetéről, Egerben felavatják Kossuth Lajos
emléktábláját.

    Az MTI tudósítóinak értesülése szerint az ünnepségek
rendezésével kapcsolatos bejelentéseket a rendőrség Budapesten és
vidéken tudomásul vette. Az egyes helyszíneken a közlekedés
szervezését végző rendőrök kokárdával díszített ünnepi öltözékben
végzik majd feladatikat. (MTI)
Cs/me/ács/bóka/hek/szé/ráb/bas/sam/laz/tas/kász/hon pf/er gyö


1989. március 12., vasárnap 13:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD