|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása - szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért. A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen. Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon, Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán. Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata. Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (2. rész)
|
Március 15-én reggel az Elnöki Tanács, az Országgyűlés és a Minisztertanács elnöke megkoszorúzza a Magyar Hősök emlékművét, valamint Kossuth Lajos kormányzó államelnök szobrát. A Hazafias Népfront, az MSZMP és a KISZ Múzeumkerti társadalmi ünnepségére mintegy 60 ezer fővárosi és Pest megyei lakost várnak. A részt venni kívánók csoportjai a II. kerületi Bem téren, valamint a Batthyány örökmécsesnél, illetve Petőfi szobránál gyülekeznek, s a koszorúzási ünnepségeket követően vonulnak a Múzeumkerti nagygyűlésre. A nagygyűlésen katonai tiszteletadással átadják és felvonják az 1848-as zászlót. Felcsendül a Himnusz, ezt követően pedig Huszár István, a nagygyűlés elnöke köszönti a megjelenteket. Beszédet mondanak - kívánságuk szerint az egyházak, illetve a független szervezetek képviselői. A nagygyűlés szónoka Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter lesz. Ezen a napon egyetemisták is szerveznek felvonulást. A tervek szerint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épülete elől vonulnak majd a Petőfi szoborhoz. A független szervezetek március 15-én déli harangszókor találkoznak a Petőfi szobornál. Onnan a Szabadság térre, majd a Batthyány örökmécseshez, ezt követően a Kossuth térre vonulnak, mivel az Országgyűlés határozata alapján a rendőrség engedélyezte számukra itt is a gyülekezést. A Kossuth térről a Margit hídon át Bem tábornok szobrához, majd a Batthyány térre vonulnak, a Himnusz költőjének szobránál fejezve be a felvonulást. A Magyar Demokrata Fórum budai szervezetei a Várban is tartanak megemlékezést. Este a Bécsi kapu előtt álló Táncsics szobortól Táncsics és Kossuth börtönéhez vonulnak, s az ott lévő emléktáblák előtt gyertyákat gyújtanak valamennyi, a politikai tevékenységéért bebörtönzött haladó magyar emlékére. A program a Dísz téren ünnepi műsorral zárul. A FIDESZ és a Szabad Demokraták Szövetsége fáklyás felvonulást is szervez a Petőfi szobortól a Dísz térig. Zalaegerszegen Csány László szobránál, illetve a Deák-kertben, kölcsönösen képviseltetik magukat a különböző szervezetek. Pécsett március 14-én a független szervezetek tartják meg ünnepségüket: kedd este megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát, majd fáklyákkal vonulnak a 48-as téri Petőfi szoborhoz. Március 15-én délelőtt pedig a Kossuth, illetve a Petőfi szobornál tartják meg a hagyományos központi ünnepséget. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (3. rész)
|
Szegeden a múzeum előtt rendeznek gyűlést a független szervezetek, ezt követően a résztvevők a Tisza partjára vonulnak és megkoszorúzzák a szőregi csata emlékművét. Útjuk következő állomása a nyomda lesz, ahol jelképesen lefoglalják a nyomdát. Mikolcon a hagyományos ünnepséget a Herman Ottó Múzeum előtt rendezik meg, majd megkoszorúzzák Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Petőfi Sándor szobrát, végül a Petőfi téren irodalmi műsorra invitálják az ünneplőket. A független szervezetek Kossuth Lajos szobránál gyülekeznek, s innen vonulnak majd a Petőfi térre. Szolnokon huszárjelmezbe öltözött lovasokkal az élen látványos felvonulással köszöntik március 15-ét. Az MDF helyi csoportja úgy határozott, hogy a város lakosságával együtt, de önálló csoportot alkotva vonul fel. Kalocsán az MDF helyi csoportjának és a városi múzeumbarátok körének megemlékezését ünnepi előadás, illetve a Magyar Hősök emlékművénél gyertyagyújtás és koszorúzás alkotja. A hagyományos szervezetek a városi úttörőházban rendeznek nagygyűlést, illetve a Petőfi szobornál tartanak koszorúzási ünnepséget. Monokon, Kossuth szülőfalujában, valamint Győrött, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Baján, Kecskeméten, Kiskőrösön, Esztergomban, Veszprémben és Egerben közös ünnepségeket rendeznek. A legtöbb helyen felvonulás, nagygyűlés, koszorúzás, illetve irodalmi műsor lesz. Ezeken a településeken megegyezésre jutottak abban: a régi sérelmek felhánytorgatása helyett az együttműködés feltételeit kell megteremteni, március 15-e közös megünneplése elősegítheti ezt. A különféle programok sorában például Monokra meghívták az ország Kossuth Lajos nevét viselő intézményeinek képviselőit is. Baján már március 13-án este szerveznek fáklyás felvonulást, március 15-én pedig megyeszerte egésznapos programok várják az ünneplőket. Kiskőrösön - Petőfi szülővárosában - a Petőfi téren rendeznek nagygyűlést. Veszprémben, a hagyományos ünnepségeken kívül kiállítást is nyílik a Bakonyi Múzeumban a 200 éves veszprémi nyomdászat történetéről, Egerben felavatják Kossuth Lajos emléktábláját. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint az ünnepségek rendezésével kapcsolatos bejelentéseket a rendőrség Budapesten és vidéken tudomásul vette. Az egyes helyszíneken a közlekedés szervezését végző rendőrök kokárdával díszített ünnepi öltözékben végzik majd feladatikat. (MTI) Cs/me/ács/bóka/hek/szé/ráb/bas/sam/laz/tas/kász/hon pf/er gyö
1989. március 12., vasárnap 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|