|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Várossá avatták Letenyét - Grósz Károly látogatása (1. rész)
|
1989. március 11., szombat - Várossá avatták szombaton a Zala megyei Letenyét. A jeles alkalomból délelőtt ünnepi ülést tartott a helyi tanács. A testület tagjain kívül több mint 200-an - helybeli lakosok és vendégek - jelentek meg a művelődési ház nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is.
Ünnepi beszédet az újdonsült város tanácselnöke, Rostonics László mondott. Felelevenítette a már az őskorban is lakott település történetének legfontosabb eseményeit. Az első írásos adatok a XIV. századból származnak, amikor a király vásártartó jogot adományozott Letenyének. 1870-ben megkapta a járási székhely rangot, melyet kereken száz év múlva veszített el. Az emiatt bekövetkezett visszafejlődés 1984-ig tartott, amikor körzetközpontként városi jogú nagyközség lett. Várossá minősítését többek között az indokolta, hogy a csatornázás kivételével a közműhálózat jól kiépített, főleg az utóbbi időben jelentősen javult az egészségügyi és szociális ellátás, s hozzáláttak a közművelődés és közoktatás intézményeinek fejlesztéséhez is. Az idén nyártól 200 ember jut majd munkalehetőséghez a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság épülő furnérüzemében. A városalapító okiratot - elismerő szavak kíséretében - Grósz Károly adta át a tanácselnöknek, aki a város díszes kulcsát nyújtotta át a főtitkárnak. Befejezésül Zala megye öt városának nevében Kustos Lajos, Zalaegerszeg tanácselnöke köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit és kisplasztikát ajándékozott a ,,legfiatalabb testvérnek,,. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Várossá avatták Letenyét - Grósz Károly látogatása (2. rész)
|
Grósz Károly a nap további részét is Letenyén töltötte. Séta keretében kereste fel az ifjú város új létesítményeit, a gyógyszertárat, az ABC áruházat és a házasságkötő termet, majd pedig a határállomáson tett rövid látogatást. Ebéd után politikai nagygyűlésen vett részt a párt főtitkára a leendő furnérüzem műhelycsarnokában. Mintegy 3000 hallgatója előtt az MSZMP megújulási törekvéseiről, kibontakozást segítő programjairól, társadalmi, politikai és gazdasági életünk aktuális kérdéseiről szólt. Programjának zárásaként pedig megtekintette a csaknem félmilliárd forintba kerülő korszerű üzemet. (MTI)
1989. március 11., szombat 16:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|