 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (34. rész) Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari --------------
|
Vállalat igazgatóhelyettese hangsúlyozta: az új alaptörvény
sarkalatos pontja a közösségi és az egyéni tulajdon
egyenrangúságának, a tulajdon feletti szabad rendelkezésnek a
rögzítése. Javasolta: a társadalmi tulajdon működőképessége
érdekében válasszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét.
A képviselő szerint nem célszerű alkotmányban rögzíteni az eddigi
éves és ötéves tervezési gyakorlatot, mert az a direkt irányításhoz
kötődik. Célszerűbb lenne azt leszögezni alkotmányos alapelvként,
hogy az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja a gazdaság
működésének feltételeire vonatkozó, rövidebb és hosszabb távú
elveket.
A felszólaló nem tartotta hosszú távra szóló alkotmányos
alapelvnek a verseny és a vállalkozás szabadságának említését, mert
ez szerinte csak jelenlegi célokat tükröz. Indokoltabb lenne e
jogokat úgy megközelíteni, hogy mindent lehet, amit a törvény nem
tilt. Szólt arról is, hogy a köztársasági elnök szerepét és
hatáskörét az Országgyűléshez és nem a végrehajtó hatalomhoz, a
kormányhoz kell kötni. Ez a feltétele annak, hogy erős és felelős
miniszterelnök, illetve kormány legyen, amely a Parlamentnek
tartozik felelősséggel. Nem támogatta az elnök rendeletalkotási
jogának rögzítését.
Végül javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére
hozzon létre egy szakértői testületet, amely csak a Parlamentnek
felelősen segítené az alkotmányozási munkát. A bizottságnak kettős
rendeltetése lenne, egyrészt függetlenítené az Országgyűlést a
kormány kizárólagos szakmai illetékességétől, másrészt segítséget
nyújtana a képviselőknek a szakmai kérdésekben való eligazodáshoz.
(folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|