|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság ---------------- első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta: Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. - Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése jelent. Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi, állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza. Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez. A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|