 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
|
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.),
-----------
az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt
hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan
stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani
előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi
alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek
részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az
előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a
köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a
közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata
és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az
államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést
ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így
ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság
elnevezés.
Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező
munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt
említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a
kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem
fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia
kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi,
a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta
továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében
közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés -
hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és
nem akar hatalmi monopóliumot.
Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy
bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás
címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság
eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat
idézi. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|