|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás. A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg, lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki. Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|