|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)
|
Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká, ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a jogi karakterük. Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét, éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló normajellegét hangsúlyozzuk. Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól, eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak, végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek indokául szolgáló eszméket. Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők, szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon lezárni. A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)
1989. március 8., szerda 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|