 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány
szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok
évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit,
az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait.
Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult
politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen
jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott
alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert
később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet
részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak.
- Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat
és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a
következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák
és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg
kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a
magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól
idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális
következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban,
hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét
problémáihoz, s napi megoldásokhoz.
Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben
történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele
a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány
készítése során is.
Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok
Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy
gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem
szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán
elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz,
környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek
ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy
,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani
róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető:
nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,,
is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem
ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül.
Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez
kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől
indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései
is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|