Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (6. rész)

Itt kell kimondani a rendeltetésszerü joggyakorlás elvét: mind
az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való
visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek
összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos
tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az
előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre
nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon
nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan
időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívájuk emelni,
ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy,
mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan
jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus
köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan
társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy
az 1949-es alkotmányban rögzített államformát - a népköztársaságot -
vegyük át az új alkotmányba.

    Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a
politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definiciója.
Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a
többpártrrendszert, ugyanakkor a többpártrendszerr irányába mutató,
és spontán fejlődéshez az alaptörvény keretet adhat. Ennek megfelelő
szövegtervezetet terjesztettünk elő.

    Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk
szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos
megfogalmazásnak - szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és
szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kiván
maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom
megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani.
Célszerü a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan
társadalmi szervezetek, közöttük pártok müködhetnek hazánkban,
amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az
alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel.

    Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos
kérdések alkotmányos rögzítéséről - vetette fel. Azt ajánljuk, hogy
az alkotmány egyenrangu tulajdonformaként ismerje el a közösségi és
az egyéni tulajdont, ugy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé
tesz. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és
a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne
célszerü azonban a különböző tulajdonformáknak nagyon részletes
taglalása, s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti
tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája, nevesítve
szerepeljen az alkotmányban. (folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 17:02


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD